Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - PUTNAM, Constance: Reform és innováció: orvosi oktatás a 20. századi USÁ-ban
zódott, de a teljes lakossághoz viszonyított aránya változatlan maradt), bár néhány fakultás bezárt, míg újak nyíltak, és több intézmény kétévesről négyéves képzésre tért át. 27 Ebbe a status quo-ba enged bepillantást egy rövid cikk, az Orvosszükségletünk ["Our Need for Doctors"] című, amelyet 1949-ben az Amerikai Orvosi Fakultások Társaságának [AAMC] akkori igazgatója írt. 28 Egy évtizeddel később ugyanerről a témáról ad áttekintést az országos tiszti főorvos, orvos oktatással foglalkozó testületének jelentése, amely Orvosokat a növekvő Amerikának ["Physicians for a Growing America"] címmel jelent meg. 29 Az 1950-es évek végére általánosan vallott nézet volt, hogy az USA-ban túl kevés, vagy nagyon hamar túl kevés lesz az orvos, és, hogy több orvostanhallgatóra van szükség. (Az orvoshiányról szóló előrejelzéseket főleg az az aggodalom táplálta, hogy túl kevés orvos jut el a távoli és vidéki területekre. Az 1970-es évek közepétől azonban minden, a témával foglalkozó jelentés arról szólt, hogy az orvosok száma nagy valószínűség szerint meghaladja a szükségest. Mégis minden ilyen számítást óvatosan kell kezelnünk, mivel az előrejelzések nagyban függenek attól, hogy mire alapozzuk azokat.' 0 ) Alapvetően két módja volt annak, hogy megnöveljék az orvosok számát: egyrészt a felveendő hallgatók számának emelésével a már meglévő intézményekbe, másrészt új fakultások alapításával. Mindkét megoldást ösztönözték. Az orvosi fakultásokat segítették az olyan magánadományok, mint a Commonwealth Alap [Commonwealth Fund] és a W. K. Kellogg Alapítvány [W. K. Kellogg Foundation], ugyanakkor szövetségi állami források egyre nagyobb mértékben álltak rendelkezésre (különösen az 1963-ban az orvosi képzést támogató törvény elfogadásával [Health Professions Educational Assistance Act]). 1980-ra az 1960-as 8298-as hallgatói létszám több mint megduplázódott 17196-ra. jl Az első tíz új Fakultás megalapítását és kezdeti nehézségeit összefoglaló esettanulmány gyűjtemény fontos dokumentum azok számára, akik iskolaalapításon gondolkoznak, vagy akiket érdekel az orvosképzés története/'" A teljes történet feltárása azonban még hátra van. 1984-ben minden egyes iskola történetének kimerítő bemutatása lehetetlennek tűnt. Két évtizeddel később ez méginkább igaz. Az etikai magatartás újkeletü kihangsúlyozása az orvos oktatásban Ahogyan az orvoslás átalakult, úgy változott a közfelfogás az orvosokról és a betegellátásról (szakmailag és emberileg). Mindenki tudja, hogy nincs olyan orvos, aki mindent tudna. Az orvosképzés korábbi értékrendje veszélybe került. Az egyik megoldás eddig az orvosi humanitás és etikai kurzusok bevezetése majd elterjedése volt (kereskedelmi és ügyvédképzők szin27 Bowers, S.Z. - Lippard, V.W.: Introduction. In: Lippard, V.W. - Purcell, E.F. eds., Case Histories of Ten New Medical Schools. New York: The .losiah Macy. Jr. Foundation, 1972: 419 at vii. 2S Smiley, D: Our Need for Doctors. J. Med. Ed. 1949 (24): 248-50. 29 Bowers, J.Z. - Lippard. V AV.: Introduction. In: Lippard. V.W. - Purcell, E.F. eds., Case Histories of Ten New Medical Schools. New York: The Josiah Macy, Jr. Foundation, 1972: 419 at viii. Anderson, M.B. (Senior Associate Vice President for Medical Education, AAMC). Personal communication, 6 Dec. 2005. 1 Schotleid, J.R: New and Expanded Medical Schools, Mid-Century to the 1980s. San Francisco/London: Jossey-Bass Publishers, 1984: 454 at 4L ,2 Lippard, V.W. - Purcell, E.F. eds.. Case Histories of lén New Medical Schools. New York: The Josiah Macy, Jr. Foundation, 1972, 419. 3 "' Scholleld, J.R. :New and Expanded Medical Schools, Mid-Century to the 1980s. San Francisco/Washington/London: Jossey-Bass Publishers, 1984: 454 at 55.
