Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

ADATTÁR — DOCUMENTS - HAUSEL Sándor: Perliczi János Dániel és Nógrád vármegye

PERLICZI JÁNOS DÁNIEL ÉS NÓGRÁD VÁRMEGYE* HAUSEL SÁNDOR 1731-ben új megyei főorvos megválasztása előtt állt Nógrád vármegye. A döntés meghozatala azonban nemcsak egy új személy megválasztásával, hanem új helyzet megteremtésével is együtt járt. A korábbi főorvosok számára a Forgách család gácsi várkastélya szolgált hivatali helyül, aminek legalább két oka volt. Az egyik, hogy ezek az orvosok a generációkon át a főispáni széket betöltő Forgáchok számára egyúttal házi orvosok is voltak. A másik pedig az lehetett, hogy a 18. század első harmadában a romokból újraépítkező Nógrád vármegye nem tudott megfelelő helyiséget biztosítani erre a célra. Ugyanakkor idővel az is nyilvánvalóvá válhatott, hogy egy arisztokrata család várkastélya egyrészt nem felel meg a hivatalszerü orvosi munka végzéséhez, másrészt a növekvő betegforgalom feltehetőleg egyre nagyobb megterhelést jelentett a kastély lakóinak. Ezeken túl közrejátszhatott egy új, kifejezetten a vármegyei főorvos és állandó patika számára építendő és a vármegye birtokában lévő épület megépítésében az is, hogy Forgách János főispán közbenjárására nem egy átlagos kvalitású orvosdoktor meghívását tervezték. így azután az ifjú Perliczi hírneve és a Forgáchok patronálása rábírta a közgyűlést a Losoncon felépítendő ház megszavazására.

1 Miért Losoncon építtette fel Nógrád megye az első állandó helyen működő patikáját? Miért nem Balassagyarmaton vagy Szécsényben? Erre a választ szubjektív és objektív okokban egyaránt kereshetjük. A 18. század első harmadában nem játszódott még le az a folyamat, amit a megyetörténet a piacforduló fogalmával jelöl, és ami azt jelenti, hogy Nógrád vármegye ekkor még nem került át a felvidéki városok vonzáskörzetéből a Pest és Buda környékhez, az ország központi területéhez. A török és a kuruc háború után két évtizeddel Losonc volt a megyén belül az a település, amely az Európát bejárt Perliczi számára a legjobbnak látszott. Ez lehet az objektív ok. Persze feltételezhetjük azt is, hogy Losonc megfelelt az új Ordinarius physicus azon érdekének, hogy minél közelebb maradjon szülővárosához, Késmárkhoz, vagy felesége korábbi lakhelyéhez, Besztercebányához.

2 Gondolt-e arra, hogy hosszú nyugat-európai vándorlása, rövid késmárki és Selmecbányái orvosi praxisa után Losoncon, illetve a szomszédos Apátfalván marad élete végéig? Akár gondolt, akár nem, így történt. 1731 és 1754 között töltötte be a megyei hivatalt, majd azután Apátfalván élt a múzsáknak - ahogy kortársai mondták. De Apátfalva lett végső nyughe* Az Orvostörténelmi Társaságban 2006. szept. 21 -én elhangzott előadás szövege. 1 Hansel Sándor: Orvosok a 18. századi Nógrád megyében. Nógrádi Történeti Évkönyv XV. Salgótarján, 1989. 85-98. 2 Belitzky János: Nógrád megye története 896-1849. Salgótarján, 1973. 245-246.