Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - KISS Gábor: Honvéd, valamint császári és királyi egészségügyi intézmények az első világháború idején

Csapatkórházak Az olyan állomásokon, amelyek helyőrsége az 500 főt meghaladta, de ahol nem volt helyőrségi kórház a betegek ápolására, valamint a sebesültvivők és gyógyszolgák (ápolószemélyzet) kiképzésére, ott csapatkórházakat állítottak fel. A csapatkórházak jelölésére állomáshelyük megnevezését használták. A csapatkórházak a helyőrségi kórházak mintájára berendezett önálló intézetek voltak, azonban saját állományuk nem volt, hanem a szükséges személyzetet azon csapatok adták, amelynek beteg katonáit ápolták. Az ápolószolgálatra a csapatoknál sebesültvivőkké, illetve ápolókká kiképzett legénységet osztották be. A csapatkórházakhoz az egészségügyi csapattól csak kivételes esetben vezényeltek legénységet. A csapatkórház parancsnoka az illetékes hadosztály orvosfőnöke vagy az állomás orvosfőnöke, esetleg más megbízott katonaorvos volt. A csapatkórházak alárendeltsége a helyőrségi kórházakéval volt azonos. Mozgósítás esetére a csapatkórházakat vagy kibővítették, vagy feloszlatták. Ez esetben a hadkiegészítő kerület székhelyén új csapatkórházat állítottak fel. A kibővített csapatkórházakat tartalékkórháznak, amennyiben ezek erődített helyen települtek, akkor várkórháznak nevezték. Honvéd kórházak A honvéd kórházak a m. kir. honvédségnek a cs. és kir. hadseregbeli csapatkórházak mintájára szervezett egészségügyi intézetei voltak. Rendeltetésük a betegápolás és a honvéd csapatok sebesültvivőinek és ápolóinak a kórházi szolgálatban, illetőleg a betegápolásban való kiképzése volt. Honvéd kórházat rendszerint olyan állomáshelyen állítottak fel, ahol a honvéd csapatok létszáma az 500 főt meghaladta, de cs. és kir. helyőrségi kórház nem működött az állomáshelyen. Új honvédkórház létesítéséről és megszüntetéséről (általában 60 ágyig terjedő férőhellyel) az illetékes honvédkerületi parancsnokság javaslata alapján a honvédelmi miniszter döntött. A korszakunkban fennálló honvéd kórházakat 1896 és 1911 közt alapították. A honvéd kórházakat csakúgy, mint a cs. és kir. hadsereg csapatkórházail az állomáshelyük megnevezésével jelölték meg (pl. m. kir. debreceni honvédkórház) . Honvédkórházak Alapítás éve Állomáshely 1896 Debrecen

12 1896 Sziszek 1896 Szeged 1896 Marosvásárhely 1896 Munkács 1903 Nyitra

13 1903 Pécs 1911 Zágráb

14 12 A debreceni, marosvásárhelyi, munkácsi, szegedi, sziszeki honvéd kórház megnyitásáról az 1896. évi 27. sz. RK 44629l/V. sz. rendelet intézkedett. 13 A nyitrai és a pécsi honvédkórház megnyitásáról az 1903. évi 3. sz. RK 3723/V. sz. rendelet intézkedett. 14 Az intézmény az 1911. szept. 18-án megszüntetett sziszeki kórház jogutódja lett. 1911. évi 47. sz. RK 139914/5. sz. rendelet