Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DOBOS Irma: Az APENTA keserűvíz kutatástörténete

palackmosó kádat. Az állóeszközök sorát 2 kézikupakoló gép (1925), egy dugófertőtlenítő (1929) és jó néhány víztartály beszerzése zárja le. Az őrmezei telep felszereltségéről legjobban az 1929. évi leltár - épületek és kutak nélkül - ad tájékoztatást. Mivel sok helyen a beszerzés éve is hiányzik, ezért a londoni kimutatással az egyes tételeket kissé nehéz azonosítani. A leglényegesebb felszerelési tárgyak: db megnevezés 1 palackmosókerék 2 Eclipse töltőgép és dugaszoló berendezés 2 palack-fecskendező berendezés (1908) 1 palackcsepegtetö 1 dugó-írógép 5 Berkefeld-féle szűrőberendezés (1911 ) 2 automatikus címkézőgép 1 palackkupakoló gép 2 kézikupakoló gép 1 palackáztató kerék 1 palackmosó kád 1 dugósterilizáló berendezés 1 komplett keserűsógyártó berendezés vörösrézből 1 komplett gőzfűtési berendezés 7 stabil Plunger szivattyú 6 rotációs szivattyú 1 5 lépcsős turbinaszivattyú 16 elektromotor 1 benzinmotor I ládaszögelő gép 1 ládaszignáló gép 5 szalmatokgyártó gép 1 szalmavánkos-gyártó gép 1 ládaabroncsoló gép 12 Pfaudler rendszerű 3 és 5 m

3-es vastartály 3 égetett agyagtartály 1 Höcker rendszerű gőzkazán 19 esővíztartály a gőzkazán táplálására kb. 70 m

3 űrt. 1 HP Diesel motor 1 akkumulátor-töltő ( 10 kW) A modern keserűvíztelep felvázolására Rausch Zoltán vállalkozott hazai tapasztalatok alapján. Leírta, hogy a kutak 7-8 m mélyek, 2 m átmérőjűek és tégla-(?) vagy tennéskőfalazatúak, az aljukat kavics borítja. A kutakat lezáró fémtetőn csapóajtót képeztek ki és kürtőn keresztül szellőznek, a faházak a portól és a csapadéktól védik a keserűvizet. Az ónvagy agyagcsövön vezetett keserűvíz központi vezetékbe ömlik, majd egy vagy több föld alatti medencébe torkollik. Innen szivattyú nyomja a töltőház fakádjaiba, s a keserűvízszűrőn keresztül a gépi töltőbe ömlik. A palackmosást és a dugaszolást ugyancsak gé-