Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DOBOS Irma: Az APENTA keserűvíz kutatástörténete
A korábbi tudománytörténeti kutatások úgy ítélték meg az Apenta Rt. életre hívását 1895-ben, hogy annak egyik bázisát a Rákóczy Ferenc-forrás képezte. Valószínűleg ezt az időpontot későbbre kell tenni, mivel 1901-ben a Loser Testvérek még a keserüvíz-forrás háromféle (fehér alapon vörös és fekete; világoskék és fekete; zöld és fekete nyomatú) címkéjére kértek védj egyeztetést. Ezekről már hiányzik az Új Hunyady név és Loser János képét Rákóczi Ferencére cserélték ki. Ezzel egy időben az Apenta Rt. az 1897 óta érvényes (zöld alapon vörös, fehér és fekete nyomatú) védjegy lajstromozásának hosszabbítására, majd 1905-ben ásványvízre (szénsavval dúsított keserűvíz) és 1907-ben keserüsóra nyújtott be kérelmet. A nagyobb forgalom reményében több keserüvíz-telep tulajdonos kiadványban ismertette keserüvize előnyös tulajdonságait sok orvosi véleménnyel kiegészítve. Loser János saját nevében kb. 1889 és 1896 közötti időből származó kiadványt 10 nyelven adta ki. A véleményező néhány magyar orvoson kívül igen sok olasz, egy-két francia, görög, sőt még kubai is előfordult. A 19. és a 20. század fordulóját követő néhány évben nagyvonalakban körvonalazódott az őrmezei keserüvíz-területen az életképes telepek száma. Ezek közé tartozott az Apenta Rt. és a Ferencz József-telep, valamint a Saxlehner cég tulajdonát képező terület üzemen kívüli kutakkal. A Loser Testvérek 1895 után minden bizonnyal teljesen vagy részben kivonultak az őrmezei területről és Budaörsön alapítottak keserüvíz-termelö üzemet. Őrmezőn pedig az új vállalat Apenta néven hozta forgalomba a kizárólag számozott kutakból termelt gyógyvizet. Amikor Loser János Budaörsön kezdett palackozni (Papp-Hankó 1907), akkor már feltehetően minden kútját eladta az Apenta Rt.-nek, amelyről a Műszaki Világ 1906. október 31-i száma így emlékezik meg: „J. Loser olyan szerencsés volt, hogy 1 Vi millió koronáért - az angol tőkével alapított Apenta AG-nak - eladta kútjait". Az APENTA-telep működésének kezdete Az Apenta Rt. a londoni The Apollinaris Co. Lid. (4, Stratford Place, Oxford Street, London, W. 1.) vállalaton belül alakult azzal a céllal, hogy az Apenta keserüvizet külföldön értékesíti. A részvénytársaság 90 évre alakult és neve angolul The Apenta Company Limited, franciául Apenta Société Anonyme, németül Apenta Aktiengesellschaft. Az alapszabályt 1897. május 21-én adták ki. A keserüvíz-termelésre és -forgalmazásra jogosult cég palackozó helye az I. (ma XI.) ker. Őrmezei út 33. A külföldi érdekeltségű telep működésének első éveit az értékesítési lehetőségek megteremtésének időszakával lehet jellemezni, amely kizárólag az ország határain kívül bonyolódott le. Ebből a kereskedelmi jellegű munkából elsősorban a londoni Apenta Ltd. vette ki részét, a budai telep ekkor csak a termelési és a szállítási feltételeket biztosította. A telep felszereltségéről és a foglalkoztatottakról a Műszaki Világ 1906. szeptember 6-i száma az Apenta telep védőterületi problémáival foglalkozott, s eközben megemlítette, hogy az Apenta Rt. angol tőkével dolgozik és „180-200 magyar munkást foglalkoztat 1 kor. 20 fillér és 3 kor. 20 fill, közötti ingadozó bér mellett. A telepen kiváló tisztaság és rend uralkodik, s a munkások higiénikus életrendjéről és jólétéről is szigorúan gondoskodik Braun Ottó igazgató, aki a munkásokkal való jó bánást Angliában és Németországban folytatott sok évi gyakorlata alatt sajátította el".