Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - DOBOS Irma: Az APENTA keserűvíz kutatástörténete

A korábbi tudománytörténeti kutatások úgy ítélték meg az Apenta Rt. életre hívását 1895-ben, hogy annak egyik bázisát a Rákóczy Ferenc-forrás képezte. Valószínűleg ezt az időpontot későbbre kell tenni, mivel 1901-ben a Loser Testvérek még a keserüvíz-forrás háromféle (fehér alapon vörös és fekete; világoskék és fekete; zöld és fekete nyomatú) cím­kéjére kértek védj egyeztetést. Ezekről már hiányzik az Új Hunyady név és Loser János ké­pét Rákóczi Ferencére cserélték ki. Ezzel egy időben az Apenta Rt. az 1897 óta érvényes (zöld alapon vörös, fehér és fekete nyomatú) védjegy lajstromozásának hosszabbítására, majd 1905-ben ásványvízre (szénsavval dúsított keserűvíz) és 1907-ben keserüsóra nyújtott be kérelmet. A nagyobb forgalom reményében több keserüvíz-telep tulajdonos kiadványban is­mertette keserüvize előnyös tulajdonságait sok orvosi véleménnyel kiegészítve. Loser János saját nevében kb. 1889 és 1896 közötti időből származó kiadványt 10 nyelven adta ki. A véleményező néhány magyar orvoson kívül igen sok olasz, egy-két francia, görög, sőt még kubai is előfordult. A 19. és a 20. század fordulóját követő néhány évben nagyvonalakban körvonalazódott az őrmezei keserüvíz-területen az életképes telepek száma. Ezek közé tartozott az Apenta Rt. és a Ferencz József-telep, valamint a Saxlehner cég tulajdonát képező terület üzemen kívüli kutakkal. A Loser Testvérek 1895 után minden bizonnyal teljesen vagy részben kivonultak az őrmezei területről és Budaörsön alapítottak keserüvíz-termelö üzemet. Őrme­zőn pedig az új vállalat Apenta néven hozta forgalomba a kizárólag számozott kutakból termelt gyógyvizet. Amikor Loser János Budaörsön kezdett palackozni (Papp-Hankó 1907), akkor már feltehetően minden kútját eladta az Apenta Rt.-nek, amelyről a Műszaki Világ 1906. október 31-i száma így emlékezik meg: „J. Loser olyan szerencsés volt, hogy 1 Vi millió koronáért - az angol tőkével alapított Apenta AG-nak - eladta kútjait". Az APENTA-telep működésének kezdete Az Apenta Rt. a londoni The Apollinaris Co. Lid. (4, Stratford Place, Oxford Street, Lon­don, W. 1.) vállalaton belül alakult azzal a céllal, hogy az Apenta keserüvizet külföldön értékesíti. A részvénytársaság 90 évre alakult és neve angolul The Apenta Company Lim­ited, franciául Apenta Société Anonyme, németül Apenta Aktiengesellschaft. Az alap­szabályt 1897. május 21-én adták ki. A keserüvíz-termelésre és -forgalmazásra jogosult cég palackozó helye az I. (ma XI.) ker. Őrmezei út 33. A külföldi érdekeltségű telep működésének első éveit az értékesítési lehetőségek meg­teremtésének időszakával lehet jellemezni, amely kizárólag az ország határain kívül bonyo­lódott le. Ebből a kereskedelmi jellegű munkából elsősorban a londoni Apenta Ltd. vette ki részét, a budai telep ekkor csak a termelési és a szállítási feltételeket biztosította. A telep felszereltségéről és a foglalkoztatottakról a Műszaki Világ 1906. szeptember 6-i száma az Apenta telep védőterületi problémáival foglalkozott, s eközben megemlítette, hogy az Apenta Rt. angol tőkével dolgozik és „180-200 magyar munkást foglalkoztat 1 kor. 20 fillér és 3 kor. 20 fill, közötti ingadozó bér mellett. A telepen kiváló tisztaság és rend uralkodik, s a munkások higiénikus életrendjéről és jólétéről is szigorúan gondoskodik Braun Ottó igazgató, aki a munkásokkal való jó bánást Angliában és Németországban foly­tatott sok évi gyakorlata alatt sajátította el".

Next

/
Oldalképek
Tartalom