Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 196-197. (Budapest, 2006)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - SZABÓ Katalin: A szépíró Apáthy István

vükkel is jelezzék éppen aktuális választott szerepüket. Apáthy István a szerepek elkülönítéséhez egyszerű utat választott, irodalmi és felvilágosító munkáit úgy írta alá, hogy neve előtt az ifjú szócskát, a tudományosoknál a dr.-t használta. A névhasználatnak tehát jelképes jelentősége van, az olvasóval kötött szimbolikus szerződés része, amely megállapodás eredménye - Genette szerint - mindig ideiglenes, azaz újra és újra létre kell hozni. Az újra-szerződéssel kapcsolatban felmerül az a kérdés is, hogy vajon a szerzői név felhívása a szerződésre egy idő után nem veszít-e aktualitásából és aktualizáló hatásából. Ha igen, akkor a használt szerzői név már csak mint filológiai probléma él tovább. Ha viszont megmarad a megállapodásra felhívó jellege, akkor ennek a történeti horizontok megnyitásában lehet szerepe. Ha a szerző és a mü viszonyát ebből a nézőpontból fejtjük ki, akkor az lényegesen megkönnyítené a szerzői szerep helyes értelmezését. Azaz, távol tartaná az irodalomról gondolkodókat a szerzői szerep teljes ignorálásának, illetve másrészről túldimenzionálásának hibáját * Kétségtelen, hogy Apáthy életmüvében nem irodalmi munkássága játszotta a főszerepet. Mégis Apáthynak mint tudósnak, vagy mint embernek megítélésében segítségül szolgálhat irodalmi tevékenysége is, hiszen az irodalom, a művészet mindig az alkotó személyiségének legindividuálisabb része is egy kicsit, melyből előbukkanhatnak a lélek rejtett zugai. Meggyőződésem, hogy Apáthy munkássága még sok meglepetést tartogat az utókor számára, közéleti tevékenységének recepciója pedig mindenképpen revízióra szorul. KATALIN SZABÓ, PhD Museologist Semmelweis Museum for the History of Medicine H-I0I3 Budapest, Apród u. 1-3 Semmelweis@museum.hu HUNGARY ZUSAMMENFASSUNG Neben der fachliterarischen Tätigkeit beschäftigte sich der weltbekannte Neurologe István Apáthy noch mit schöner Literatur, Publizistik und Soziologie. Seine Werke dieser Themen sind hauptsächlich in den 1880er Jahren entstanden, aber in den heimischen Blättern gab er auch damals schon wissenschaftliche Bearbeitungen heraus. Die wichtigsten Foren seiner ungarisch verfaßten Schriften waren: Fővárosi Lapok, Pesti Napló, Ellenőr, Nemzet, Magyarország és Nagyvilág, Ország-Világ, Magyar Salon, Zalai Közlöny, seiner fremdsprachigen Werke: das Biologische Zentralblatt, Mitteilungen aus der Naturgeschichte, Zoologische Jahrbücher und Zoologische Anzeiger. In der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts war auf seine Werke die rationale Auffassung charakteristisch, die auf der empirischen Kenntniserwerbung, auf dem Szientismus basierte. Er war bestrebt die wissenschaftlichen Ergebnisse in die Literatur einzubauen, dadurch die Literatur beträchtlich bereichert werden konnte. Der Realismus hat sich vorzüglich mit