Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
A bélbe került baktérium gyors szaporodásnak indul és gátolja a víz felszívódását. Ennek nagyfokú hasmenés és dehidráció a következménye. A széklet bő, ún. rizsié jellegű. Az állandó hasmenést bő, vizes hányás kíséri. A folyadékveszteség miatt a beteg bőre ráncos lesz, arca és szeme beesik, orra hegyesen kiáll. Jobb esetben (az esetek 50%-ban) a beteg súlyvesztesége 3-6% alatt marad. Súlyos esetben a fertőzött órák alatt elveszítheti testsúlyának 8-12%-át is. Gyermekeknél a fertőzés során öntudatzavar és láz is felléphet. A kolera fertőzést "Dower porokkal, orosz kholeracseppekkel, töményített léles kámforcseppekkel és thea félékkel" próbálták gyógyítani 130 . Hányás ellen jégdarabocskákat, szénsavas italokat és mákonyfőzetet alkalmaztak 131 . A kolerajárvány esetében alkalmazandó fertötlenítési eljárásokról, a kolera tüneteiről(az ázsiai és a hazai koleráról is) és a gyógymódokról a megyék nyomtatott tájékoztatófüzetet kaptak a belügyminisztériumtól. A füzetecskéhez űrlapot is csatoltak. Mindkét kolera esetén a beteg ágyszalmáját el kellet égetni, a padlózatlan szobákat egy láb mélyen fel kellett ásni és friss földdel behinteni. Megtiltották, hogy kolerás hullát a templomba vigyenek, virrasszanak mellette vagy halotti tort üljenek felette. Ázsiai kolera ellen nyers karbolsavas, majd forró lúgos fertőtlenítést javasoltak. Hazai kolera esetében kénsavas vaséiecset, vasgálicot, cinkvitriolt, karbolsavas meszet, mangánkloridot, faecetet, szénport, klórmeszet és száraz homokot ajánlottak fertőtlenítésre 132 . Különösen nagy gondot fordítottak a vasutak és a hajók fertőtlenítésére és ellenőrzésére. A betegek számára külön vasúti kocsit, az állomásokon pedig külön helyiséget biztosítottak. A fertőzött hajóknak csak meghatározott kikötőkben szabadott kikötni, ahol járványkórházba szállították a betegeket, vagy az orvosok a hajón kezelték őket. A fertőzött hajókon megkülönböztetésül nappal élénksárga csúcslobogót, éjjel két fehér fénnyel világító lámpát helyeztek el jól látható helyre. A hajók személyzetéről név- és lakjegyzéket kellett vezetni, amikor téli szálláshelyükre mentek haza. Ekkor a törvényhatóság illetékes orvosa megvizsgálta a hazatérő hajóst 133 . A fertőzött területről tilos volt rongyok, mosatlan ruhák és fehérnemük, nem tisztított gyapjúhulladékok, friss gyümölcs, zöldség és főzelékfélék, hal, húsok és húskészítmények, tejtermékek, nyers bőr és csontok elszállítása 134 . A 19. században Baranya megyében az első kolerajárvány 1809-ben tört ki. Haas Mihály így írt a járványról és okairól: "1809ben a' had' színhelyétől távol fekvő Pécsre annyi sebesített és beteg katona hozatott, hogy nem sokára az egész város nagy kórházzá lön. A ' paulinus kolostoron kivül még a püspöki lak, seminarium, a' gymnasium épülete, városház, nemzeti iskolák és a'naphozi vendégfogadó stb. megtömettek betegekkel, mire csakhamar a' lakók közöl is többet elragadott a ' patécs. " 130 Fekete: i. m. 82. 131 Zárjelentés az 1872ik évben Baranyamegyében uralgott cholerajárványról. copia. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 132 Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai IV.413. 4/886. 133 5 7 3/18 92. Másolat a 90 042.sz belügyminiszteri körrendeletről. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 134 93.813/1892, 925 36/1892, 91024/1892, 833.99 számú belügyminiszteri körrendeletek 135 Haas: i. m. 278-279.
