Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
A kórkép heves tünetekkel kezdődik. A láz hirtelen magasra szökik, hányás és hidegrázás kíséri. A mandulák és környékük ödémásán megduzzad, amely az arcra és a nyakra is átterjedhet. A torkot vékony szürkés hártya borítja. Orrvérzés, csillapíthatatlan hányás léphet fel. A pulzus szapora, a máj megduzzad, a vizeletben fehérje mutatható ki. A betegek nagyobb hányada már az első két napon meghal keringési elégtelenségben. 3. Diftéria laryngis (gégediéria) Jelei: ugató köhögés, rekedtség, hangos be- és kilégzés, légszomj. A beteg halálához fulladás vezet. A diftériafertőzés elterjedésének megakadályozására a század utolsó két évtizedében komoly intézkedéseket hoztak. így megtiltották fertőzött egyén szállítását közhasználati járműben. A beteget nem lehetett engedély nélkül egyik házból a másikba szállítani községen belül és szigorúan tilos volt másik községbe átszállítani. Magánlakásban csak nagyon szigorú elkülönítés mellett lehetett diftériás halottat őrizni. Diftériában elhunyt gyermek temetésén gyermekek nem vehettek részt. Tiltották azt is, hogy a gyermek koporsóját ölben vigyék a temetésre. Azokból a házakból, ahol diftériafertőzött tartózkodott, nem lehetett tejet kivinni. Járvány esetén az 1876. évi XII. tc. és az 1873. évi 46 569. számú valamint az 1892. évi 11 530. számú belügyminiszteri körrendeletek intézkednek az iskolák bezárásáról 93 . A fertőzést többféle gyógymóddal próbálták gyógyítani. A leggyakoribb kezelési mód a pécsi járási orvos által leírt gyógymód volt. Az orvos elmondta, hogy a beteg nyakára gyakran tettek hideg borogatást, toroköblögetőnek acid lacticumot használt. A fertőzött torkát carbol-oldattal ecsetelte. Emellett chinafőzetet, bort és tápláló ételeket rendelt a betegnek 94 . Országos szinten az 1880-as években minden térségben egyre inkább emelkedett a diftériás megbetegedések száma. 1886 őszétől 1887 tavaszáig 2,5 szeresére nőtt a fertőzések száma, majd némi csökkenés után 1889 augusztusától újra emelkedni kezdett, ez a folyamat 50 hónapon keresztül tartott 1893 nyaráig és csak akkor indult lassú csökkenésnek. A járvány országszerte 1892 első hónapjaiban tetőzött 95 . Pécs városában az első diftéria járvány 1883 végén alakult ki és 1884 nyaráig tartott, összesen 43 gyermek életét követelte. Majd 1884 telén újra kitört a fertőzés, amely 29 halálesetet okozott. 1885-ben 18, 1886-ban 11, 1887-ben 18, 1888-ban 14, 1889-ben 15, 1890-ben 8 áldozata volt az évenként felbukkanó kisebb járványoknak. Az országos nagy diftéria járvány Pécs városát 1891-ben érte el és 22 gyermek halálát okozta. Ebben az évben a szokásosnál enyhébb lefolyású lehetett a betegség, mert kb. 70%-os volt a gyógyulási arány. 1892-ben ismét újult erővel támadott a fertőzés szeptemberben, a budai külvárosban történt a legtöbb megbetegedés, ahol a ragály novemberben tetőzött 136 megbetegedéssel, ebből 52 gyermek halt meg, decemberben újabb 47 gyerek esett áldozatul.. Pécs városában 1982 és 1894 között 410 gyermek hunyt el diftériában. Közülük 1 év alatti 9, 1-5 év közötti 200, 5-10 év közötti 161, 10-15 év közötti 38, 56 éves 1, 68 éves egy fő volt 96 . Békésy: i. m. 55-56. 410/1892. Zárjelentés a pécsi járásnak Hetény községben 1892. évi november 19. és december l-t közötti diériáról. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 4. doboz . Körösi J.: A hevenyfertőző betegedések statisztikája és az időjárás befolyásának vizsgálata az 1881-91 évekből. Bp. 1894. 7. 1892 első harmadában Budapesten a járvány tetőzése idején 65-68 új diériás megbetegedést jelentettek be. Ágh: i. m. 109.
