Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEW

A második fejezet: A gyógyszertárak története, az általános jellegű munkák mellett sta­tisztikával, gazdasági kérdésekkel, magával a gyógyszertári munkával foglalkozik, de a speciális gyógyszertárakat és a helytörténeti vonatkozású irodalmat is magában foglalja. A gyógyszerek története - harmadik részként - szintén önálló fejezet. Itt olvasható a /gyógyszerészi/ kémiával, a gyógyszeranyagokkal, a gyógyszerkészítményekkel és a gyógy­szeriparral összefüggő bibliográfia is. A negyedik, életrajzi részben: A gyógyszerészek mellett találhatók a gyógyszerész­oktatásban, illetve a gyógyszeriparban fontos szerepet játszó személyek is. A kötet egyszerűen kezelhető és gyakorlatiasság jellemzi. Mivel minden mű csak egy helyen található, ezért az alfejezetek végén szereplő, a témakörrel összefüggő tételszámok nagy segítséget jelentenek a tájékozódásban. A jól elkülönített témakörök nagyban hozzájá­rulnak ahhoz, hogy az olvasó, a kutató lehetőleg egy helyen találja meg a témához nélkü­lözhetetlen irodalmat. A bibliográfia 1944-ig tartalmazza a hazai és külföldi szerzőknek a magyar gyógyszeré­szettörténethez kapcsolódó műveit, ,,akár itthon, akár külföldön, akár magyarul, akár idegen nyelven publikálták", ezért nélkülözhetetlen minden gyógyszerészet- és orvostörténettel foglalkozó kutató számára. Muhi Barnabás Gerabek, W. - Haage, B.D. - Keil, G. - Wegner, W. (Hrsg.): Enzyklopädie Medizingeschichte. Berlin - New York, Walter de Gruyter, 2005. 1544 p., ill. Valódi orvostörténeti enciklopédiát eddig még nem adtak ki sehol a világon. A hasonló címmel (Encyclopedia of Medical History) publikált, Roderick E. McGrew szerkesztésé­ben, 1985-ben kiadott amerikai munka ugyanis, minden erénye ellenére, csupán áttekintést nyújtott e szakterületről, a biográfiai címszavak hiánya és a megjelölt irodalom kizárólagos angol-nyelvűsége, valamint a tárgyalt fogalmak ötletszerű kiválasztása korlátokat szabott e különben igen hasznos könyvnek. Az Eulenburg által a 20. század elején szerkesztett Real­Encyclopädie der gesamten Heilkunde, noha sok történeti adalékot is tartalmazott, termé­szetesen elsősorban a korabeli „kurrens" ismereteket igyekezett összefoglalni. Hirsch­Gurlt-Pagel: Biographisches Lexikonja pedig - amely jellemző módon szintén német telje­sítmény - csak életrajzokra korlátozódott. Nem véletlen egyébiránt, hogy az itt ismertetett remek enciklopédia is éppen német földön születhetett meg, hiszen nem sok országban működik annyi színvonalas orvos- és gyógyszerészettörténész, mint éppen német nyelvte­rületen. Márpedig a jelen munka megírását nagyjából kétszáz - német, svájci és osztrák ­munkatárs összehangolt csapatmunkája tette csupán lehetővé. Ez az enciklopédia valóban kiérdemli nevét, hiszen az orvostörténelem minden területé­ről és korszakáról igyekszik enkükliké paideiát - vagy legalább áttekintő képet - adni. 2700 szócikkéből 1900 biográfiai jellegű, a maradék 800 a nagyobb kultúrköröket, fontosabb fogalmakat, elméleteket, irányzatokat, betegségeket, tárgyakat és műveket mutat be. Az é­letrajzi szócikkek az életút, majd a munkásság objektív ismertetéséből, rövidre szabott, ám lényegre törő, s többnyire elfogadható értékeléséből, a fontosabb munkák, majd végül a

Next

/
Oldalképek
Tartalom