Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Balázs Péter: Magyarország és a Habsburg Birodalom szerepe az 1770. évi Generale Normativum létrehozásában
ilyen irat a bécsi Általános Közigazgatási Levéltárban (Allgemeines Verwaltungsarchiv), amely a fő forrásokat tárolta, de az épület 1927-ben súlyos tűzkárokat szenvedett. A megmentett és égett szélű, ma is megtekinthető anyagban 1760-70-es bizottsági akta nem található. 26 Mivel 1945-ben az Államtanács (Staatsrat) teljes anyaga is elégett, a Bizottság munkájáról ma legfőbb forrásként az Udvari Kancelláriához intézett jegyzékek és azok mellékletei használhatók. 27 Ez a két iratcsomó azonban csak a kisebb eseti feladatok kapcsán keletkezett anyagokat tartalmazza. A német szöveg alapján egyértelműen állítható, hogy az Udvari Egészségügyi Bizottság kiváló munkát végzett. Három nagy egységet állítottak össze, a következő sorrendben: (1) a közegészségi és járványügyi hatósági szervezet felépítése, (2) az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések rendezése, (3) a szárazföldi közegészségi-járványügyi eljárások szabályozása. Utóbbi részt a szerkesztők az 1755. évi tengerészeti szabályozásból adaptálták, amely német nyelven és teljes terjedelemben olvasható a Linzbauer-kódex első kötetében. 28 Korszerűségéhez - jóllehet 1755-ben készült - nem férhetett semmi kétség, ugyanis az alaprendeletet egy 1769. május 1.-én kiadott módosítás igazította a kor színvonalához, Velence, Livorno és Marseilles kikötőinek gyakorlata alapján. 29 Azokban a szakaszokban, amelyekben az adaptációt nem „zavarta" a tengeri és szárazföldi környezet különbözősége, a Főszabályzat szerkesztői szinte szó szerinti másolást végeztek. Más helyeken is csak a legszükségesebb módosításokat végezték. Az egészségügyi szolgáltatókkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kérdések rendezésében a szerkesztők az 1753. évi Prágai Rendtartásból merítettek. Ennek a negyedszázados szövegnek azonban nem volt korszerűsített változata, tehát ezt a munkát az új jogszabályban kellett elvégezni. A Generale Normativum elkészítéséhez a fordítást németről latinra valószínűleg nem egyetlen személy végezte, bár ezt cáfolni és megerősíteni sem tudjuk a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján. így az sem zárható ki, hogy a teljes fordítást Skollanics József Ferenc készítette. A szövegből kitűnően a legnagyobb nehézséget a hatósági szervezet leírása okozhatta, itt ugyanis az örökös tartományi struktúrát a magyar viszonyokra kellett átültetni. Egy-két apróbb tévedéstől eltekintve, a fordító vagy a fordítók ezt is sikeresen megoldották. Adaptáció Magyarországon Miután Bécsben 1770. január 2-án megjelent a Rendelet, Mária Terézia először csaknem három hónap múltán, március 21-én adott utasítást a Helytartótanácsnak. A Királyi Kancelláriától érkezett leirat szerint „...magát a Főszahályzatot Magyar Királyságunkban is bevezetni akarjuk, követésére ezennel nyomatékosan és kegyesen figyelmeztetjük Kedves2b Allgemeines Verwaltungarchiv Wien. IV. L. 1-12. Sanitätssachen, Kt. 1261-1317. (továbbiakban AVASan.Act.). 27 HHSt A-Noten. 28 Linzbauer. I. köt. 566. General-Gesundheis-Ordnung und Instructionen für die Sanitäts-Beamte in dem InnerOesterreichischen Littorali. 29 Gesundheits-Polizey und Wirtschafts-Ordnung für das Lazzaretto und Porto sporco zu Triest AVA-San.Act. L. 1. Sanitätssachen, Kt. 1261. Land und Seesanitätsanordnungen.
