Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Rozsondai Béla: Orvosok ifj. Pápai Páriz Ferenc peregrinációs emlékkönyvében, 1711-1726

Leidenben halt meg 1721-ben, Herman Boerhaave búcsúztatta (ADB; ALB-SCH-LEID 2; JÖCHER; JÖCHER-ADELUNG; MICHAUD; NDB; NNBW IV 21). - Apjánál nagyobb hírnévre tett szert Bernhard Siegfried Albinus (Albin). Odera-Frankfurtban született, Leidenben tanult, már 21 évesen az anatómia rendkívüli tanára. Boerhaave mechanista elveit követve a szervezet minden részletének megismerésére törekedett; vele együtt adta ki Vesalius és Harvey munkáit. Elsőként mutatta ki az anya és a magzat érrendszere közötti összefüggést. Az anatómusok fejedelmének nevezték. Müveit még a 19. században is használták. Még diákként, 1715-ben írhatta a rövid köszöntést ifj. Pápai Páriz albumába (ADB; ALB-SCH-LEID 2; ENC-BRIT; JÖCHER-ADELUNG; MEUSEL; MICHAUD; MNL; NDB; NNBW IV 22). - Frederik Ruysch (Ruijschius) gyógyszerészinas volt, azután Leidenben tanult, és 1664-ben szerzett orvosdoktori fokozatot. Amszterdamban kinevezték az anatómia, majd 1695-ben a botanika professzorává. Egyedülálló anatómiai és természetrajzi gyűjteményét 1717-ben eladta Nagy Péter cárnak (JÖCHER; MICHAUD; NNBW III 1108). - Joannes Aegidius Euth hesseni származású, 1676-ban már mint szász-eisenachi hercegi orvos iratkozott be Utrechtben. Hágában telepedett le. Az Academia Leopoldina tagja. A lexikon szerint 1700-ban még élt; bejegyzésének dátuma viszont azt mutatja, hogy még 1714-ben is élt (ALB-UTR 71; NNBW I 835). - Wyer Gulielmus Muys (Wijer Willem Muijs) Leidenben tanult, 1701-ben Utrechtben lett orvosdoktor, 1709-ben Franekerben professzor. A matematika, orvostan, kémia és a botanika területén működött és publikált (ALB-UTR 102; BOELES II 373; JÖCHER; JÖCHER-ADELUNG). - Pierre Latané előkelő francia protestáns családban született. Bordeaux-ban, Montpellier-ben és Párizsban tanult. A Nantes-i Edictum visszavonása (1685) után Frízföldre menekült, és Leeuwardenben mint orvos működött. 1689-től Franekerben adott elő, majd professzorrá nevezték ki. A frízföldi őszi láz természetét felismerte, és gyógyítására a kininfa kérgét javasolta. Több magyar tanítványa volt, egyikük Keresztesi Pál (7-1734) orvos és lelkész (BOELES II 330; JÖCHER). Ezzel áttekintettük ifj. Pápai Páriz Ferenc emlékkönyvének orvos bejegyzőit, akik közül többen is az orvostörténetben azóta fogalommá váltak. Egy ilyen album, s benne e személyek autográf kézírása még inkább közel hozza őket hozzánk, s ebben hathatósan segít az internetes hozzáférés. BÉLA ROZSONDAI, PhD, CSc Library of the Hungarian Academy of Sciences H-1245 Budapest, P. O. B. 1002 HUNGARY