Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kiss Gábor: Orvosok a Magyar Királyi Honvédségben (1868-1918)
gatók csakúgy, mint a budapesti intézményben, délelőtt a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyból szerezhettek ismereteket, míg a délután a testedzésre szolgált (vívás, lovaglás). 41 Az iskola elvégzése feltétele lett a II. osztályú ezredorvosi rendfokozatba történő előlépésnek. Ezzel a közös hadsereg orvosi karának előléptetési feltételei megváltoztak, amelyet az átjárhatóság fenntartása érdekében a honvédségnél is mielőbb érvényesíteni kellett. Ezért az uralkodó Fejérváry Géza 1 honvédelmi miniszter javaslatára két nappal később, szept. 6-án a honvédség számára is elrendelte Budapesten egy hasonló intézmény megszervezését. így már 1901. okt. l-jétől (előbb, mint a bécsi iskola) a honvédorvosi Ismétlő-Tanfolyam helyett honvédorvosi Alkalmazóiskola kezdte meg működését Budapest székhellyel, a helyőrségi kórházzal egyesítve. 43 Az alkalmazóiskola egyéves tanfolyam volt, amely okt. 1-től a következő év szept. 30-ig tartott. 44 Eredeti működési szabályzata alapján tevékenysége mozgósításkor megszűnt volna, de ez csak 1916 októberében történt 45 meg. A honvéd ezredorvosok gyakorlati, illetve tábori felkészültségének javítására a honvédelmi miniszter 1899. jún. 15-én elrendelte az évenkénti „honvéd orvosi gyakorló utazások" rendszeresítését. 46 Ezeken az évente más-más helyszínen, jún. vagy júl. hónapban megtartott terepgyakorlatokon a résztvevők a tábori egészségügyi szolgálat vezetésének gyakorlása mellett a katonai kiképzésen túl a lovaglótudásukat is tökéletesítették. A gyakorlat általában egy hétig tartott 10-15 orvos részvételével, beleértve a minisztériumból kirendelt 3-4 fős gyakorlatvezetőséget is. 1899-től csak azok az orvosok kerülhettek törzsorvosi rendfokozatba, akik gyakorló utazáson legalább egyszer, megfelelő eredménnyel részt vettek. Mindez csupán feltétel volt a törzsorvosi rendfokozat eléréséhez, hiszen ezért az erre törekvőknek törzsorvosi vizsgán kellett megfelelni. 47 A vizsgát - amely szóbeli és írásbeli részből állt - rendszerint évente egyszer tartották meg a Honvédelmi Minisztériumban. 48 A „nagy" háború előszele az orvosképzést is átformálta. Az 1914 elején a tartalékos orvosok számára megjelent kiképzési határozvány 49 a szakmai felkészültség mellett nagy hangsúlyt fektetett a katonás jellem, fellépés és erkölcs elsajátítására. 50 A kiképzésben gyakorlati felkészítés keretében megjelent az arcvonalszolgálat megismertetése. 41 Az iskola mindennapjait 1902-1912 közt dokumentáló iskolaülések jegyzőkönyveit lásd u.o. 125. d. K Bt. Fejérváry Géza (1833. 03. 15., Josephstadt - 1914. 04. 25., Bécs) táborszemagy, honvédelmi miniszter, magyar miniszterelnök. 43 1901. évi 37. sz. RK 6288/eln. sz. rendelet. 44 A mindennapokról adatok nem állnak rendelkezésre, mert a - bécsi intézménnyel ellentétben - az iskolának nem maradt fenn irattára. 45 Ennek pontos indoklását nem ismerjük, mert adatok nem állnak rendelkezésre. A bécsi iskola viszont a háború végéig folytatta tevékenységét, sőt felszámolása során munkáját végérvényesen csak 1919. nov. 8-án fejezte be. 46 HL HFP 1520/eln.- 1899. sz. miniszteri átirat. 47 HL HM 10034/5. - 1905. sz. jegyzőkönyv. 48 A vizsgát a rang- és állományviszonyok függvényében tartották meg, így előfordult, hogy erre nem minden évben került sor. 49 1914. évi 11. sz. RK 3362/eln. 5. sz. rendelet. 50 „ A tartalékos honvéd orvosi kiképzésnél azon cél tartandó szem előtt, hogy oly ... tartalékos orvosokat nyerjünk, kik nemcsak orvosi szaktekintetben, hanem jellemtulajdonságaiknál, gondolkozás módjuk és erkölcsüknél, szolgálatban és szolgálaton kívül való fellépésüknél fogva is a honvéd orvosi álláshoz fűzött követelményeknek megfelelnek." U. o. 1.
