Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kiss Gábor: Orvosok a Magyar Királyi Honvédségben (1868-1918)

ORVOSOK A M. KIR. HONVÉDSÉGBEN (1868-1918)

1 KISS GÁBOR Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezést

2 követően a Ferenc József által 1868. december 5én szentesített XLI. törvénycikk rendelkezett a m. kir. honvédség létrehozásáról. A kezdetben toborzott önkénteseket - később a sorozáson megjelent hadköteleseket - felvételük előtt orvosi vizsgálatnak kellett alávetni, és a már felvett állomány megfelelő egészségi állapotáról is gondoskodni kellett. így szükségessé vált a honvédség orvosi karának, illetve egészségügyi intézeteinek megszervezése. Tö rtén

elmi előzményele A Habsburg Birodalom katonasebész-képzése 1785. november 7-én kezdődött, a //. József által alapított bécsi Josephinumban. Az 1824/1825. tanévtől az oktatás már két szinten folyt. Az öt éves képzési idejű tanfolyamra egyetemi végzettséggel rendelkezőket vettek fel. Ok a képzés befejeztével katonaorvosi képesítést szereztek, és főorvosként léptek a hadseregbe. E mellett magánorvosi gyakorlatot is folytathattak, mint bármely polgári egyetemet végzett orvos. A két, majd három éves tanfolyamra 18 - 25 év közötti, megfelelő végzettséggel rendelkező hallgatókat vettek fel. A tanfolyam sikeres elvégzése után a hallgatók sebészi diplomát kaptak, és alorvosi beosztást nyerhettek el. 1849-ben jelent meg a birodalom katonaorvosai számára az új szervezeti felépítést meghatározó rendelet, amely megállapította a korszakunkban - am. kir. honvédségben - is használt rendfokozatokat és elnevezéseket. A vezértörzsorvos lett a katonai egészségügy elöljárója, főtörzsorvosok működtek a magasabb parancsnokságoknál, a helyőrségi, tábori kórházakban, várakban és rokkantházakban a törzsorvosok, a csapattesteknél az ezredorvosok, a zászlóaljaknál a főorvosok, az osztályoknál pedig az alorvosok teljesítettek szolgálatot. Az orvosi tisztikar A honvédorvosi tisztikar hivatása, illetve kötelessége volt békében, és háborúban is az érvényes utasítások és rendelkezések értelmében a m. kir. honvédség egészségügyi szolgálatának ellátása, illetve irányítása. Ez a szolgálat a betegségmegelőzés, a gyógykezelés, a betegápolás, az orvosi és az orvos-törvényszéki véleményezés feladatainak ellátásából, valamint az egészségügyi személyzet irányításából és előírás szerinti alkalmazásából állt. ' A tanulmány létrejöttét a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíja támogatta. 2 A Habsburg - ház a magyarokkal való megegyezését, azaz a kiegyezési törvényt - 1867. évi XII. törvénycikk - az uralkodó, Ferenc József 1867. jún. 12-én szentesítette. 3 Sági E.: A budai katonai kórház 1789. évi alapításának és elhelyezésének története. Orvosi Hetilap, 141 (2000) 22. 1197.