Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
tendenciát mutat, de az ebbe a korosztályba tartózó férfiak aránya a korábbi évtizedekhez képest nő . Az 50 év felettiek halálozási aránya természetesen végig magas. A kolera és disanteria áldozatai közülük és a gyermekek közül kerülnek ki a leggyakrabban. Tüdőgyulladás, keringési rendellenességek a leginkább előforduló halálokok. Halálokspecifikus arányszám Év Fertőző Felső légúti Baleset Daganat Keringési rendszer betegségei Év betegségek betegségek Gyilkosság Daganat Keringési rendszer betegségei 1830-39 349,2 412,6 31,7 31,7 31,7 1840-49 336,5 448,7 64,1 16 336,5 1850-59 762,9 405,84 16,23 16,23 272,2 1860-69 382 514,9 36,5 0 199,3 1870-79 408 612,2 68 102 204 1880-89 218,8 117,8 67,3 84,17 431,7 1890-95 406,88 109,5 31,29 15,6 219 Természetes szaporodás A falu lakossága az 1850-es évektől az 1870-es évek végéig csökken. Ennek oka az alacsony születési szám mellett a magas halálozási arányszám. Ezekben az évtizedekben egy kanyarójárvány, disanteria- és kolerajárvány, majd később himlő-, skarlát-, és diériajárványok tizedelték a lakosságot. A népességre 1857 és 1877 között a természetes fogyás volt jellemző. Az adatok azt bizonyítják, hogy a falu népesedés szempontjából az országos és a megyei átlag alatt maradt. Erre a tényre már a kortársak is felfigyeltek. Várady Ferenc 1896-ban Baranya megyét nevezte a "leggyermekszegényebb megyének" és ezen belül a siklósi (az Ormánság ebbe a járásba tartozott) és a Szentlőrinci járást nevezi meg mint a legkisebb népszaporulatú területeket 220 . Helesfa és a Szentlőrinci járás arányszámai az ormánságiaknál valamivel magasabbak. A negatív mérleget az 1870-es évektől a szomszéd falvakból beköltözők enyhítették valamennyire. A beköltözők nagyobb része az uradalmi cselédek közül került ki, a kisebb rész pedig rokonság révén költözött be a faluba (ebben az évtizedben már néhány esetben németekkel is házasságot kötöttek a falubeliek). A 1880as évek második felében több német család vándorolt be a faluba 221 , így az 1892. évi helységnévtár már magyar-német faluként említi, a községet és ugyanígy az 1898. évi helységnévtár is 222 . Nemzetközi viszonylatban a kapott születési arányszámok alacsonynak, a halálozási arányszámok pedig magasnak számítanak. 1865 és 1880 között Franciaországban 219 Kováts és Cs. Tóth Csurgó adatait vizsgálva majdnem ugyanerre az eredményre jutott. Megállapították, hogy a 19. század második felében a nők halálozási aránya javul, a férfiaké viszont csökken. Kováts-Cs.Tóth: i. m. 72. 220 A mohácsi és a hegyháti járásban születtek a legtöbben. Várady: im. 1. köt. 685. 221 Az anyakönyv a más községben születelt, de Helesfán elhunyt néhány evangélikus vallású személy adatait is közli. ~ 22 A Magyar Korona országainak helységnévtára 1892. 1174. p., A Magyar Korona országainak helységnévtára 1898.255.
