Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
Az 1853-as kanyarójárvány áldozatai Halálozás időpontja Helység Neme Kora Halálozás időpontja Helység Neme Év Hónap márc.25. Helesfa F 7 ápr. 8. Helesfa F 2 6 ápr.l 1. Helesfa M 4 ápr.l 1. Helesfa F 10 júl.l. Helesfa M 3 júl.19. Helesfa F 3 szept.10. Helesfa F 9 Helesfa község népmozgalma Születés, csecsemőhalandóság A vizsgált korszakban összesen 1182 gyermek született, 551 lány és 631 fiú. A születések évi számának átlaga 20 körül mozog. Két évben, 1831-ben és 1874-ben nem éri el az évi születések száma a 10-et: 1831-ben 8 gyermek született, 1874-ben pedig 6. A születések 1831. évi alacsony számára logikus magyarázatot talán a korabeli időjárás elemzése nyújt, mivel az azt megelőző 1830-as év időjárása Baranyában kimondottan szélsőséges volt. Januárban -18 Celsius fok körül mozgott a hőmérséklet, majd a nagy téli hideg után az évtized legforróbb nyara következett. A nyári meleg már májusban beköszöntött. A kialakuló aszály és az év eleji erős fagyok nem kedveztek a termésnek sem 206 . 1873-ban is súlyos aszály sújtotta a Dél-Dunántúlt. Több helyen éhínség alakult ki 207 . Az 1830-as évtizedben és főleg az 1840-es évtizedben a születések száma emelkedett. A 1840-es években nem volt egy olyan járvány sem, amely a felnőtteket pusztította volna. Az 1850-es években a születések száma újra csökkent és a mélypontot az 1870-es években érte el. Az 1880-as években és főleg az 1890-es években a születések száma a korábbiakhoz képest nagymértékben növekedett. A születések hónaponkénti eloszlása a vizsgált időszakban körülbelül az 1850-es évek derekán változott meg. Addig a legtöbb gyermek januárban született, majd ezután szeptember, november és december hónapokban voltak a következő csúcspontok. Az 1850es évek közepétől ez az arány hirtelen megváltozott és szeptembertől december hónapig (októberben valamivel kevesebb, mint a másik három hónapban) született a legtöbb gyermek 208 , a januári születések száma pedig átlagosra csökkent. Az aszályos éveket követő A táblázatok adatai a "szültések száma" kivételével ezrelékekben értendők. Hölbling: i. m. 48-49. Réthly A.: Időjcirási jelenségek és elemi csapások Magyarországon. Bp. 1998.537-538. Kenéz B.: Magyarország népességi statisztikája. Bp. 1906. 137. oldalon írja, hogy a születéseknél két nagy csúcs domborodik ki, ezekből az egyik január-március, a másik (kisebb) szeptember-októberre esik. A születések egyik minimuma véleménye szerint november-december, a másik pedig a nyári hónapokra esik. Kápolnai Iván Mezőkövesd vizsgálata során azt állapította meg, hogy 1820 és 1869 között a legtöbb születés január és szeptember, a legkevesebb pedig április-június hónapokra esett. Kápolnai: Adalékok a XIX. század népmozgalmához (Mezőkövesd, Szentistván, Tard 1820-1869). Történeti Statisztikai Évkönyv, 1961-62, 100
