Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

Cserdi Nem esett áldozatul a török pusztításnak, később az Eszterházy-hercegek birtoka volt. A II. katonai felmérés adatai szerint 44 ház, 35 istálló, 16 ló és 16 hadköteles férfi élt a faluban

185

.Határa 1180 4/8 hold. Földje jó. Fényes Elek szerint 156 katolikus vallású magyar lakos élt itt

186

. Helesfa A község túlélte a török pusztítást. A falu az Eszterházy-hercegek birtoka volt és a Nádassycsalád bérelte tőlük. A 18. század végén épült fel a Nádassy-kastély a falutól északra egy platón. A II. katonai felmérés a faluban 97 házat,73 istállót, 36 lovat és 41 hadköteles férfit említ

188

. 1877-ben 106

189

, 1882-ben 114

190 1892-ben pedig már 120

191 ház állt a faluban. Határa 1612 hold. Földje középszerű, de különösen jó asztali bort terem. Nagy Lajos munkája szerint a községben 89 házban 619 katolikus vallású személy élt

192

. Fényes Elek szerint 551 katolikus magyar lakott itt

193

. Német lakosokat először az 1892-es helységnévtár említ

194

. Egyes források szerint a községben zsidó vallású lakosok is éltek, de őket sokszor a helységnévtárak sem említik

1 5

.Az emberek nemcsak a faluban, hanem több külterületi lakott helyen is éltek. Ezeket az anyakönyvben összefoglaló néven "Helesfa in vinea" megjelöléssel illetik. Külön jelölik a kastély mellett lakó uradalmi cselédeket is ("domo dominali"). Dinnyeberki (Dinyeberki, Berki) A török hódoltság idején is lakott volt. Az Eszterházy-hercegek birtokolták. Határa 1900 3/8 hold. Földje nem túl termékeny. Fényes Elek szerint 169 katolikus vallású magyar lakja, akik többnyire nemesek

196

. II. katonai felmérés. XXVIII./63. szelvény. 6 Fényes: i. m. I. köt. 212. 7 Ma 599 személy él a községben. Baranya megye kézikönyve. 11. köt. 58-59. 8

II. katonai felmérés. XXVIII./63. szelvény. Maga a térkép Helesfaként úja le a község nevét, de a térkép szélén található jegyzet Hetiesfa alakban közli. 9 A Magyar Korona országainak helységnévtára. 1877., 323. 0 A Magyar Korona országainak helységnévtára. 1882., 311. 1 A Magyar Korona országainak helységnévtára. 1892., 1174. 2 Nagy L.: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Buda, 1828. torn 1.51. Fényes E..Magyar Országnak állapatja. Pest, 1841. I. köt. 25. 4 A Magyar Korona országainak helységnévtára. 1892. 1174. 3 Fényes: (1841) 11 zsidó vallású személyt említ. Uö: (1851) csak katolikus lakosokat említ. 1880-ban a faluban 13 zsidó élt. A zsidó népesség száma településenként (1840-1941). 80. 6 Fényes: (1841)1. köt. 260.