Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában
nem tartók ellen. 1873-ban megközelítőleg 100 községben alakult ki kolerajárvány, a fertőzést egy cigánycsalád vitte be Pécs városába. A budai külvárosból terjedt át a belvárosra, augusztus 21-e és október vége között 170 fő betegedett meg, és közülük 92 hunyt el 141 . A megyében Hercegszőllős, Izsép, Darázs, Hercegmárok községekben terjedt el legjobban a járvány. A vármegyei kolera bizottság jegyzőkönyvei is mutatják, hogy a külső segítséget a lakosság néhol milyen heves ellenállással fogadta. Hölbling Miksa a koleráról szóló tájékoztatását csak úgy tudta megtartani, hogy az őt kísérő járási szolgabíró erélyesen lépett fel a lakossággal szemben 142 . A július 26-iki bizottsági ülés egyéb, a fertőzés terjedését gátoló intézkedések mellett a járványorvosok fizetését 4 és 6 Ft közti összegben állapították meg. A mohácsi járási szolgabíró javaslatára a hajóállomáson négy fő befogadására alkalmas ideiglenes kórházat hoztak létre, illetve a városi kórházban is berendeztek egy külön osztályt a kolerabetegeknek 143 . Az augusztus 21-iki jegyzőkönyv részletesen beszámol a nép ellenséges magatartásáról. Hölbling Miksa jelentette, hogy Hercegszőllősön az általa talált 20 koleraesetből csak 7 volt jelentve, a parasztok gyakran nem is tudják miféle kór támadta meg őket, mert a kellő oktatást nem kapták meg. Az ezzel megbízott lelkész elfogultsága miatt nem tett eleget megbízatásának, a katolikus pap pedig saját szerét ajánlotta a betegség ellen. A koleraorvos nem szívesen kezelte a szegényeket, emiatt egyáltalán nem bírta a nép bizalmát. A fertőtlenítést a községben nem gyakorolják és a hullákat is vonakodnak kiszolgáltatni. Rameshofer Sándor szerint a nép indolens és nem engedi ápolni magát Kácsfalván. Szentistvánon és Vöcsön is goromba a nép és az orvos által rendelt gyógyszereket nem szedik be. A baranyavári szolgabíró jelentette, hogy Kapnokon a halotti kamra iránt a legnagyobb az ellenszenv, minden óvintézkedést erőszakkal kell megtenni. A papok is rossz irányba befolyásolják a népet. A lászlófalui lelkész egyenesen azt hirdette, hogy a kolera nem ragályos, a megye által kiadott szabályok ostobaságok, a megye az orvosok által kuruzsolja a népet. A bizottság az ellenszegülő lelkészek és papok ellen vizsgálatot indított, a Hegyháti és a Pécsváradi járásokból négy pandúrt rendeltek a báránya vári szolgabíró segítségére. A rossz táplálkozástól legyengült szervezetüek ellenállása kisebb volt és túlélési esélyeik is rosszabbak voltak, ezért úgy döntöttek, hogy az igen szegény Baranyavári járásban a lelkészek közreműködésével meleg levesosztó-intézeteket állítanak fel 144 . Mohácson két külön városszéli épületet rendezett be a település kolera betegek részére. Az egyikben a Dunai Gőzhajózási Társaság betegeit, a másikban pedig a fertőzött katonákat és a szegényeket kezelték. A várost hat kerületre osztották, a hat orvos mellett tíz-tíz választott végrehajtó bizottsági tag működött. Elrendelték, hogy minden házi úr naponta de. 8 órakor köteles a vízbe vasgálicot hajítani 745 . Keleti Károly számításai alapján az 1872-es kolerajárvány n Ágh: i. m. 115. Baranya vármegye cholera bizottságának Pécsett 1873 évi július 14-én tartott ülésének jegyzökönyve. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 3. doboz. A bizottság elnöke Jeszenszky Ferenc alispán volt. További tagok: Hölbling Miksa tiszti főorvos, Mendl Lajos járásorvos és tb. főorvos, Danitz Antal tb. főügyész, Bartosságh Imre másod aljegyző. 13 Cholera bizottság 1873. évi július 26-i jegyzőkönyve. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 3. doboz. w Cholera bizottság jegyzőkönyve 1873. augustus 21. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 3. doboz. Elnök : Fronk József, főjegyző, részt vettek: Nánffay János, tiszti ügyész, Hölbling Miksa, Mendl Lajos, Ktannay Mihály, tb. főszámvevő. 15 3007. Baranya vármegye tiszti főorvosának iratai. IV. 413. 3. doboz.
