Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 190-193. (Budapest, 2005)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Géra Eleonóra Erzsébet: Egészségügy, demográfia és járvány a 19. századi Baranyában

A következő nagy járvány 1831-ban támadta meg Baranya megyét. Augusztus 6-a és szeptember 17-e között 1966 ember fertőződött meg, közülük 811 fő hunyt el. A ragály 17 vagy 18 helységet érintett 136 . 1836-ban augusztus 16-tól november 15-ig tartó járvány 5519 megbetegedést és 1516 halálos esetet okozott 1 1 . E két utóbbi járvány a megfelelő óvintézkedések következtében Pécs városát megkímélte, csak 1836-ban szedett néhány áldozatot a külvárosokban. A vá­roskapukban szigorú őrség teljesített szolgálatot, akik megvizsgálták az úti okmányokat és a belépni szándékozók egészségi állapotát is. Az őröket később a város pénzjutalomban ré­' 138 szesitette . A legtöbb kolerajárvány a megyében leginkább a Duna mentén fekvő Mohácsot és a fo­lyó menti községeket érintette. A ragályt kimutathatóan a hajók személyzete vagy utasai hurcolták be. Ez egyébként az egész országra jellemző. Nem véletlen, hogy a hajók ellenőr­zésére oly nagy gondot fordítottak. A fertőzés másik legnagyobb terjesztője pedig a katona­ság volt. Az 1855. évben a kolerajárvány Baranya vármegyében 24 településen tört ki. A fertőzött területen a megye lakosságának 30%-a lakott. 1072 fő betegedett meg és 344 hunyt el kö­zülük 139 . 1872-ben egy Budapestről jött gőzös Mohácson november 7-én kirakott egy kolerafer­tőzött matrózt, aki a kórházba szállítás előtt hosszú ideig a városban kóborolt. November 11-én a városban már több megbetegedést észleltek 14 . Az orvosok azonban nem értesítették a tiszti főorvost. Hölbing Miksát az alispán tájékoztatta a mohácsi szolgabíró közlése alap­ján. Közben november 16-án a betegség már a közeli Dunaszekcsőn is feltűnt. A főorvos zárjelentése szerint a kór a szokásosnál enyhébb lefolyásúnak mutatkozott és az orvosi kezelés alatt álló egyének hamar meggyógyultak. Az elhunytak a szegény földművelők és az iparosok közül kerültek ki. A kezdeti tétovázás után a hatóságok gyors óvintézkedéseket tettek. Mohácsot és Dunaszekcsőt kerületekre osztották, a járványorvosok kinevezése sem tartott sokáig mivel Hölbling Miksa ilyen estekre már előre intézkedett. Az egy kerületbe kinevezett 10-10 kolera bizottsági tag saját kerületét naponta többször végigjárta házról­házra. A bizottság falragaszokkal, nyomtatványok szétosztásával tájékoztatta a lakosságot. A főispán meglátogatta a fertőzött községeket és a betegeket is. Beszédeiben a népet a bi­zottsággal és az orvosokkal való együttműködésre és a tisztaságra szólította fel. A búcsú­kat, vásárokat és minden lakossági összejövetelt betiltottak, az iskolákat bezáratták. A tájé­koztatásban mindenekelőtt a tisztaságot hangsúlyozták. A hatóság keményen lépett fel az utcai piszok, a tisztátalan udvarok és az elhanyagolt árnyékszékek esetében a szabályokat be 1831-ben 4615 településen 495 043 beteg közül 237 641 hunyt el. J. Fráter Zsuzsa: Az 1855. évi kolerajár­vány. Bp. 1980. 7. Hölbling: i. m. 144-147. Haas: i. m. 219. No. 2515. Tanácsülési jegyzőkönyv kivonata az 1831. évi október 10-i ülésről. Baranya vármegye tiszti főor­vosának iratai. IV. 413. Az 1855. évi járvány az országban 3508 településen 190 205 betegített meg és közülük 77 808 személy halálát okozta. Egyes megyékben a lakosságnak több mint 80%-a lakott fertőzött területen. Baranya a fertőzött me­gyék közül az egyik leggyengébben fertőzöttnek számított. J. Fráter Zsuzsa: Az 1855. évi kolerajárvány Ma­gyarországon. Történeti Statisztikai Füzetek, 1980, 7, 47. 1872/73-as járványban az országban 350 915 egyén betegedett meg és közülük 148 801 fő hunyt el. J. Fráter Zsuzsa: i. m. 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom