Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Kiss Gábor: Megfigyelőállomások és sebesültszállítmányt kísérő osztagok tevékenysége az első világháborúban
MEGFIGYELŐÁLLOMÁSOK ÉS SEBESÜLTSZÁLLÍTMÁNYT KÍSÉRŐ OSZTAGOK TEVÉKENYSÉGE AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN KISS GÁBOR 1914 őszén a keleti hadszíntéren tevékenykedő alakulatok egészségügyi helyzetjelentéseiben egyre több járványos megbetegedésről számoltak be. A m. kir. 5. honv. lovashadosztály egészségügyi főnöke már 1914. július 19-én jelentette 1 , hogy a szállásszabályozó orvos tájékoztatása' szerint a Dnyeszter mindkét partján az egészségügyi viszonyok kedvezőtlenek. A kutak sok esetben fertőzöttek, a tisztátalanság és a hőség miatt sok a romlott élelmiszer. Gyümölcsöt is csak ,fözött vagy sütött állapotában lehet enni". A fent említett állapotok miatt már több tífuszos megbetegedést észleltek. így a harctéren szolgálatot teljesítő orvosok egyik legfontosabb feladata a járványos betegségek elterjedését megakadályozandó szükséges óvintézkedések megtétele, illetve azok betartásának ellenőrzése lett. E mellett a hátországot is védeni kellett e betegségek esetleges behurcolásától. Ezért egészségügyi szempontból is mielőbb szabályozni kellett a hadműveleti terület és a hátország közötti kapcsolattartást. E betegségek terjedésének ugyanis kézenfekvő lehetősége a sebesültek és betegek 3 egészségügyi szempontból ellenőrizetlen visszaszállítása volt. Nemcsak a szakemberek előtt ismert az a tény, hogy a háborúk nyomában gyakorta különféle járványok (hastífusz, kiütéses tífusz, tífusz, kolera, vérhas stb.) léptek fel. 4 Ezt a 19. századtól már pontos járványtani adatokkal lehet igazolni. Erre jó példa a porosz-osztrák háború. A porosz hadseregben kolerajárvány tört ki, egyik hadtestének 5000 katonája pusztult el a járvány következtében, míg fegyver által 3500. 5 A járvány azonban nem állt meg az ellenséges vonalaknál, így az csakhamar begyűrűzött az osztrák területekre. Még Magyarországon is több, mint 30000 polgári áldozata volt a betegségnek. 6 A német-francia háborúban a francia hadsereg 23400 katonája kapott himlőt, amely átterjedt a polgári lakosságra és 90000 áldozatot követelt. 7 1 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) Első világháborús gyűjtemény (a továbbiakban 1. VH) M. kir. 5. honvéd lovas hadosztály. 2 Minden cs. és kir. hadtest törzsében működött egy ún. szállásszabályozó orvos, aki az illető hadtestkörlet időszerű egészségügyi helyzetképét összeállította előnyomuló alárendeltjei számára. 3 A korabeli terminológia szerint az orvosi kezelésre, illetve ápolásra szorulók közt különbséget tettek. E szerint a sebesült katona a harccselekmények során szerzett sérülései, míg a beteg katona a harctéren kapott valamely betegsége miatt került egészségügyi ellátásra. Én az egyszerűség kedvéért a továbbiakban egységesen a beteg elnevezést fogom használni. 4 Ezekről a járványos betegségekről bővebben lásd: Magyarország az első világháborúban Lexikon A - Zs. (Föszerk.: Szijj Jolán. Szerk.: Ravasz István). Bp., 2000., (a továbbiakban Lexikon) 339. 5 Péchy - Szilágyi Ferenc: Háborús járványok. Magyar Katonai Szemle 1935/111. 186. 6 u.o. 7 u.o.
