Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Szállási Árpád: Adatok Duka Tivadar életéhez és munkásságához

angol nagykövet is azon véleményen volt hogy nincs, de figyelmeztette, hogy politikai ügyekkel ne foglalkozzék a hazában. Régi barátai, bajtársai és ismerősei nyilt karokkal fogadták; útközben meglátogatta a Klangenfurtba internált Görgey Arthur tábornokot; rokonai különösen édesanyja ünnepnapnak vették az újra találkozási alkalmat, de fájdalom vegyült az ünnepség közzé, mert édesanyját már nem találta életben. Báró Eötvös József ajánlatára a tudományos akadémia, levelező taggá választotta Dukát, ő ez alkalommal tartotta székfoglalóját „a tropicus éghajlat viszonyairól Bengáliában". Neve már ekkor ismeretes volt, mivel távollétében nem feledkezett meg hazájáról, a napilapok feljegyezték azon számos becses természettudományi és archeológiai küldeményeket Kelet- és Hátsóindiából, melyekkel az akadémiát és a nemzeti múzeumot gazdagította. De már 1865-ben ismét vissza kellett mennie Keletindiába, de ismét beteg lett, mert elhagyta Európát, mielőtt egéssége tökéletesen megerősödött volna. Ismét Angliába jött tehát néhány hónapra 's csak 1866 évben foglalta el állomását Monghyrban. 1864 a nyugati Himalayak vidékére tétetett át Simlába, mely üde és egészséges levegőjéért a királynak és számos előkelő és vagyonos keletindiainak nyári tartózkodása. Két évig itt szolgált mint a Sanatorium orvosa 's a legelőkelőbb egyénekkel jött személyes érintkezésbe. Ez idő szolgálatának legelőnyösebb és legérdekesebb korszakát képezi, egéssége is teljesen megerősödött. Simlában letelvén szolgálati ideje, a közel fekvő Sanavarba „Larprence" nevet viselő himalájai katonai intézetbe mint az intézet orvosa, rendeltetett, ahol ötszáz katonai árva teljes ellátást és nevelést nyert a kormány költségén. 1870-ben September hóban ismét a Ganga-partra, ez úttal Patna állomásra tétetett át. Ez régi paliputra, a hol a buddhaismus alapítója, Sakya Muni élt és tanított és a hol a görög Megasthenes, Asoka fejedelem udvarában mint Nagy Sándor követe, több éven át működött. Duka nem maradt sokáig Patnában, 1871-i Januárjában a keleti hegyvidékre, a Himalayak legérdekesebb állomásának egyikére, Darjilingbe kapott kinevezést, 7000 lábnyi magaslatra a tenger szine felett. Nepál és Tibet tehát China határainál, a hol hírneves tudósunk, Körösi Csorna Sándor sirja van, a hova Duka mintegy gondviselésszerüleg lett vezetve, hogy általa népe megtudja magyar bujdosó fiának igazi történetét. Duka 1870 elejétől 1874-ig családjával Darjilingben lakott. Betöltvén 20 évi szolgálatát, az akkori szabályok szerint első rangú Surgeon major lett, azaz alezredesi rangját elérte és szabadsággal Európába utazott. 1876-ban ismét vissza tért szolgálatra Keletindiába, 's tényleg csak 1877-ben lépett nyugdíjba. Azóta szülőföldét újra és ismételve meglátogatta, de ismét visszatért új hazájába Angliába, ahová családi kötelékei, fiainak neveltetése és társadalmi állása visszavonták. Már előbb (1856) Monghyrban, 's aztán Simlában (1867), Sabathin környékén, hol Körösi Csoma Sándor megjelent az angol fennhatóság alatt lévő indiai területen, ,s aztán 1870-ben Darjilingben történt tartózkodása alatt sokat foglalkozott Duka a magyarok eredeti hazájának felfedezése végett a keletre vándorolt tudósnak életével és munkáival. Csornának munkássága felül már iskolai évei alatt értesült Eperjesen, a mint a Collegiumban pénzgyüjtést eszközöltek Csoma terveinek előmozdítására, ezen pénzgyüjtésről Döbrentei Gábornak leveli adnak értesítést. Csornának czélja 's veszélyes pályájának folyamatja maradandó bámulatot jelentenek Dukának már fiatal kori lelkületében, 's a Gondviselésnek különös irányzata lakozik abban, hogy éppen nekie lett