Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 188-189. (Budapest, 2004)
KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Szabó Katalin: A tudományos ismeretterjesztés lehetőségei a fővárosi lapok tárcarovatában, a 19. sz. második felében
szerzett lapjának, irányítása alatt a Fővárosi Lapok „akadémikus szellemű" sajtóorgánummá vált, melyben a szerzők számára presztízst, az irodalmi életbe szóló belépőt jelentett írást közöltetni. Milkó Izidor a Nyugatban. így jellemezte a lapot: ,JMem hajhászta - sőt, száz mérföldről kerülte - a szenzációkat s mai felfogás szerint nem is volt jó újság, de hozott mindent, ami a kultúrembert s a szebb dolgokat megértő olvasót érdekelte.." 10 A lapban orvostörténeti szempontból figyelmet érdemelnek a belföldi és külföldi fürdői levelek, tárcák, amelyek a társasági élet egy szeletét tükrözték. Ismeretterjesztő, természettudományi és történeti tanulmányok is helyet kaptak a lapban. Csak néhány érdekesebb és talán meghökkentő téma: Rodiczky Jenő A legdivatosabb kórok (1867/176) című írása jelent meg, tanulmány született az Ó-kori fürdőéletről (1868/105) Devecsery L. L. tollából. 1869-ben A szemüveg történetéről (1869/234) értekezett Sz.F., Kátay Gábor A fertőtlenítés értékéről (1874/248-249) címmel közölt tanulmányt. 1881-ben Árkövy József A fogtömés című művét mutatta be a lap (1881/2) a következő felvezetéssel: "Mutatvány a szerzőnek sajtó alatt lévő, közhasználatra írt ily című művéből: »A fogak gondozása gyermekek és felnőtteknél«". Karács Teréz pedig életrajzot közöl Cseh-Szombathy Józsefről (1881/197). És még hosszasan sorolhatnánk... Balogh Tihamér esetében azonban problémát vet fel a szerzőség kérdése. Közvetett jelekből ugyan arra lehet következtetni, hogy a Fővárosi Lapok hasábjain az Almássi Benő név alatt közölt tárcákat Balogh Tihamér írhatta. Balogh szépirodalmi alkotásait Almási Tihamér, ritkábban Albin álnév alatt jelentette meg. Az Albin elképzelhető, hogy rokonságot mutat az Almássi Benővel. Mi minden szól amellett, hogy a tárcákat Balogh Tihamér írta? Mellette szól, hogy ebben az időben, saját nevén más, orvosi tanulmányai is jelentek meg a lapban. Mellette szól, hogy az, aki ezeket a tárcákat írta - a szövegekből következtethetően - magyar egyetemen végezte tanulmányait, mély kötődés olvasható ki belőlük '48 eszméi iránt. És talán megerősíti ezt az elképzelést, hogy a fellelhető források, lexikonok, szótárak senkit sem említenek, aki ilyen néven publikált volna. E vélekedéseket azonban sajnos semmilyen adat, egyetlen dokumentum sem támasztja alá közvetlenül. Ennek ellenére az írások értékéből - bárki is írta e tárcákat - a bizonytalan szerzőség ténye nem von le semmit. Az elemzett munkákat, népszerűsítő tárcákat három csoportra lehet osztani. Az első és legszámosabb a valódi tudománynépszerűsítéssel foglalkozó tárcák csoportja, melyek arra hivatottak, hogy a laikus közönséget szólítsák meg és tegyék érdeklődővé a tudományok, jelesül az orvosi- és természettudományok eredményei iránt. A másik nagy csoportot azok a tárcák képezik, melyek inkább irodalmi intencióval íródtak és a gyönyörködtetni akarás részeként, a narratívum keretében bukkan elő a tanítani vágyás szándéka is. A harmadik csoportot viszont azok a tárcák képezik, melyek tudományos igénnyel íródtak, előzőleg már megjelentek valamilyen tudományos szaklapban, vagy elhangoztak valamilyen tudományos konferencián. „Könyvhöz magyar / Hí a haza! -„ mottóval kezdte Almássi azt a tárcáját, mely A tudományok népszerűsítése 11 címen jelent meg a Fővárosi Lapok hasábjain. A szerző ebben a tárcában világosan foglalja össze a kiegyezés utáni lehetőségeket, amelyek az ország mü10 Milkó [.: Vadnay Károly és a Fővárosi Lapok. Nyugat 1924. 1. sz. 11 Almássi B.: A tudományok népszerűsítése. Fővárosi Lapok 1867. 153. sz. 610-611.
