Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)

ADATTÁR — DOCUMENTS - PÉTER MIHÁLY: Fogorvosi vonatkozások a „Kerti dolgoknak le-írása" című könyvben

FOGORVOSI VONATKOZÁSOK A KERTI DOLGOKNAK LEÍRÁSA CÍMŰ KÖNYVBEN PÉTER MIHÁLY Egy terjedelmesebb munka első részeként azt tanulmányoztuk, hogy a 16-18. században, Erdélyben és a Partiumban magyar nyelven megjelent orvosló vagy orvoslással is foglalkozó könyvek milyen fogorvosi ismereteket tartalmaznak. Erre a célra a következő 13 munkát választottuk ki: Lencsés György (15307-1593): Ars medica 1577; Melius Juhász Péter (1536 k.—1572): Herbarium, Kolozsvár (Kv) 1578; Apáczai Csere János (16251659): Magyar Encyclopaedia, Utrecht 1653-1655; Nadányi János (16417-1707): Kerti dolgoknak le-írása, Kv. 1669, Mizald könyvének fordítása; Pápai Páriz Ferenc (16491716): Pax corporis, Kv. 1690; Felvinczi György (1645 k.—1716): Jó egésségről, Kv. 1693; Weszprémi István (1723-1799): A ' Kisded Gyermekeknek Kv. 1760; Juhász Máté (1696 k- 1776): Házi különös orvosságok, Kv. 1761; Mátyus István (1725-1802): Diaetetica, 0 és Új Diaetetica, Kv. 1762, 1787; Csapó József (1734-1799): Kis gyermekek isputálja, Nagykároly 1771; Marikowzky Márton (1728-1772): A néphez való tudósítás, Nagykároly 1772, Tissot könyvének fordítása; Vásárhelyi Sámuel (1745 k- 7): Az egészséges hosszú életről, Kv. 1792; Benedeki Enyedi 0 János (1768-1819): Falusi emberek patikája, Kv.-Nagyszeben 1801. Két esetben a fentiek pontosításra szorulnak. Sajnos Lencsés György kéziratos könyve bár nyomtatásra elő volt készítve, de ez csak megírását követően 366 év múlva történt meg (1943). Apáczai Csere János pedig Erdélyben született és ott is halt meg, de Encyclopaedia^ Utrechtben jelent meg. Az említett 13 szerző közül jelen dolgozatban Nadányi János: Kerti dolgoknak le-írása című könyvének bemutatását tűztük ki célul. Ennek oka, hogy élete és tevékenysége a legérdekesebb, mégis alig ismert, ugyanakkor munkája megjelenésének most van 335. évfordulója. Az eredetileg Antonius Mizaldus monluciai orvosdoktor által latin nyelven írt könyvet, ő fordította le magyar nyelvre. Antoine Mizaud vagy Antonius Mizaldus (1510 k.-l 578), francia orvos, matematikus és csillagász műve, latinul Alexikepus seu auxiliaris hortus (segítő kert) címen 1565-ben Párizsban, majd 1578-ban ugyanott franciául jelent meg Le jardin médicinal címen [19]. Ezen adatokból kiindulva a Teleki-Bolyai Könyvtárban megtaláltuk az Alexikepusnak egy 1564-ben, Párizsban kiadott példányát To 2269 jelzettel [5]. A kerti dolgoknak le-írásá-v&\ összevetve kiderült, hogy ez a Nadányi könyvének csak egy részét képezi. A magyarázat az lehet, hogy Mizaldusnak számos munkája jelent meg, némelyik kisebb címváltoztatással több kiadásban is és úgy látszik, hogy ezek colligátum formában is közkézen forogtak. Végül ugyanott kezünkbe került Mizaldusnak & História hortensium quator opusculis... című, 0825 jelzetű könyve [6], amely Colonia Agrippinában jelent meg 1577-ben (Köln, 1577). Ez