Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve
ihrem Schutz und Schild) 14 érezhette magát. 15 Ez a kijelentése minden bizonnyal a fenti éveket jelenti, amikor Thymus Tamás lelkész mellett teljesített diakónusi szolgálatot. 16 Mi volt Reuss célkitűzése, hogy 15 prédikációt írt a pestisről és ezeket 1580 szeptemberétől - a Szentháromság utáni 12. vasárnaptól kezdve - 1581. január 3-ig meg is tartotta, majd nyomdába adta? Könyvének előszavában megadja a választ: aktuális volt a téma, mert 1577-ben a bányavárosokban pestis dúlt, de a járványt viszonylag hamar meg lehetett fékezni. 17 Ez a tény. gondolkodásra késztette az embereket és a város elöljáróságát is. E környék a földrajzi adottságok folytán már a középkorban érezte a „fekete halál" pustítását. 18 A közelmúlt járványát és elterjedésének gyors megakadályozását az evangélikus egyház arra használta fel, hogy eszméi védelmében ellentámadásba lendüljön. A katolikus egyház a század harmadik harmadában kisajátította és elfoglalta a protestáns templomokat, 19 most a lutheránusok a defenzívából kilépve, jelentős ellenlépésekre szánták el magukat. A pestis sikeres elhárítását az új tan győzelmével magyarázzák. Vagyis a pestis pusztításától elsősorban Körmöcbánya és környékének németajkú bányászainak és a város lutheránusainak ájtatossága mentette meg az egész vidéket. Az ágostai vallásban hűségesen megmaradtak kedvéért az Úr elhárította a fejük fölül a halálos veszélyt. íme itt a bizonyíték, a hűség elnyeri jutalmát - és ahogy az előszóban már egyszer megfogalmazta - ez a tett példaképül szolgál minden embernek, főleg azonban a bányavárosok németajkú lakosságának. Körmöcbánya városi elöljárósága: a „bíró és tanácsos urak" ezt megértették és kiválasztották a legfiatalabb segédlelkészt, hogy prédikációit nyomdába adja, hogy azok mindenki épülését szolgálják, a széles olvasótábor pedig lelki megnyugvást és vigasztalást találjon bennük. 20 Reuss Lipcsébe vitte művét kiadásra, amiben semmi rendkívüli nincs, mert az alsó- és felső-magyarországi német kiadványok nagy része a 16. század folyamán német nyomdákban látta meg a napvilágot. A prédikációk kerete a Biblia 21 , amit a reformáció az érthető anyanyelven adott a nép kezébe, és amely minden protestáns családban, németben és magyarban egyaránt, megtalálható volt. Reuss Dávid király (Kr.e. 1025-993) idejére utal, amikor történelmi hátteret keres, mert akkor is pestis sújtotta a népet, de a hit mindig védőpajzsot jelentett. Főleg a Zsoltárokat idézi, és ez a választása bravúrosnak mondható, hiszen az istentiszteleteken Lásd stíluselemek. Bucsay, M.: Geschichte des Protestantismus in Ungarn. Stuttgart, 1950. Hornyánszky, V.: Beiträge zur Geschichte der evangelischen Gemeinden in Ungarn. Pest 1867, 102: „1580-ban a szászországi Querfurtból származó David Reuss diakónus volt Thomas Thymus mellett." Lásd még Breznyik J. i. m. 245. Szabó B.: Das Gesundheitswesen mittelalterlicher ungarischer Bergstädte. WB, 1 987/23 75-77. Sticker, G.: i. m.; uő: Seuchengänge in Ungarn. Bp. 1931. Bucsay, M. i. m.; Hornyánszky V: i. m. 101. oldalon: a Szent Katalin és Szent Erzsébet templom valamint a kórháztemplom a protestánsoké volt. Lásd: Bruckner Gy.: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességben. Bp. 1922. Igen sikeresek lehettek e prédikációk, mert Reuss megismételte azokat Nagybányán is. A könyvalakban történő kiadáshoz is valószínűleg ez adhatta az indítékot, és elképzelhető, hogy a városatyák anyagilag is támogatták a kiadást. Meg kell jegyeznünk, Reuss körmöcbányai tartózkodása és könyvének kiadása idején nem tudhatott magyarul, a továbbiakban nagyrészt a német nyelvű szakirodalomra hivatkozunk, amelyet ismerhetett. Lásd Engelsing, R.: i. m.; Hajdú, IL: i. m.; Krieg. W.: Materialien zu einer Entwicklungsgeschichte der Bücherpreise und des Authorenhonorars vom 15. bis zum 20. Jahrhundert. Wien-Zürich, 1953.
