Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - RÁKÓCZI Katalin: Tizenöt prédikáció a pestisről. David Reuss prédikációs könyve
főleg olyanokat, amelyek járványokat okozhattak. 8 Mivel e beszédek nagyobb közösségeket szólítottak meg, az első prédikációs kötetek már incunabulumként 9 megszülettek - igaz, latinul -, nem népszerű kiadványok formájában. A 16. század folyamán megjelentetésük azonban gyakoribbá vált, és a közérthető anyanyelven kerültek az olvasók kezébe. A németországi szellemi élettel való kapcsolat mindig igen élénk volt a hazai németség körében, a reformáció idején ez a hatás - főleg a Szepességben - még fokozottabban megfigyelhető. Ennek a szellemi áramlatnak a nép felé fordulása, új karitatív szelleme és gondolkodása, egyben a néppel való szoros kapcsolata és a hozzá való kötődés képezte az alapját a szociális együttérzésnek, 10 és ez áthatotta az irodalmat is. A protestáns lelkészek értettek ahhoz, hogy az egészségtan tanításait úgy közvetítsék, hogy az egyben a katolicizmus ellen vívott küzdelemben is fegyver és pajzs legyen (Wehr und Waffe) } x Meggyőző bizonyítéka az elmondottaknak a szászországi Querfurtban született David Reuss prédikációs gyűjteménye. A szerző a wittenbergi egyetem, a Leucorea hallgatója volt. 12 Eletéről nem sokat tudunk. Csak születési helye ismert, amit maga mond el könyvének egy egész oldalt betöltő címében. Az előszóban azt olvashatjuk, hogy fiatal teológusként Körmöcbánya németajkú evangélikus lakóitól, - akik nagyobbrészt bányászok voltak, - megtisztelő ajánlatot kapott, négy évre diakónusukká választották. Ez a tény igencsak meghatotta, és nem lett volna vérbeli teológus, ha nem jut eszébe rögtön egy idevágó bibliai idézet, amit könyvében le is ír: Pál apostolnak a Filippibeliekhez 13 írott levelét idézi, akik néhány aranyforinttal (darius florin) megsegítették az apostolt a közösségi pénztárból és saját zsebükből is - bár meg kell jegyeznünk, Filippi lakói között nem volt bányász. 15771580 között tehát segédlelkész, és párhuzamosan végzi lelkipásztori szolgálatát a környékbeli falvakban és városokban is, de alapjában véve a körmöciek védőszárnyai alatt (unter 8 Schulthcisz E.: Beiträge zur Pestliteratur des späten Mittelalters. Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 21 .(1997) 4751; Sticker, G.: i. m. Nagyon gazdag irodalom áll rendelkezésre, lásd: Magyary-Kossa: Gy.: Magyar orvostörténeti adattár. Bp. 1929. III. főleg: 554, 567/a-568, 656 (összefoglalás), 674-677, 690, 826, 832, 910, 916, valamint Sudhoff, K: Pestschriften aus den ersten Jahren nach der Epidemie des „schwarzen Todes" 1348. SA, 4.(191 1) 191-222, 389ff, 5.(1912) 36-87, 332-396, 1912-től kezdve évfolyamonként 1-2 közleményt hoz. Öszszefoglalás: 17.(1925) 264-291, Magyarországra vonatkozó feldolgozás 17.(1925) 262-263; Sudhoff, K.: Die ersten gedruckten Pestschriften. München, 1926. 9 A magyar irodalomban Laskai Osvát (ferences) Sermones domicales ...Hagenau, 1498. RMK III. 39; Temesvári Pelbárt (ferences): Sermones pomerii ... h. n. 1489, Hagenau, 1498. RMK III. 42; Magyarországi Mihály (domonkos): Sermones tredecim ... Lcyden, 1480. RMK. III. 67. Lásd: Mályusz E.: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971 349 ff. 10 Hirth, W. „soziales Mitgefühl", i.m. 70-89. 11 Lásd később: stíluselemek, valamint: Egenolph, Chr.: Adversum illiberales Leonhard Fuchsi calumnias responsio etc. Frankfurt, 1544.; Fuchs, L.: Apologia Leonhard Fuchsi Medici, qua refellit malitiosas Ryff etc. Basel, Winter, 1538. 12 Rákóczi K.: Medizinisches im Predigtbüchlein des Querfurters David Reuss - verfaßt in der ungarischen Bergstadt Kremnitz. Wissenschaftliche Beiträge der Martin-Luther-Universität Halle-Wittenberg (WB) Halle, 1987/23 77-84; Melzer, J.: Biographie berühmter Zipser. Kaschau, 1833 - nem említi Reusst, viszont megnevezi David Fröhlich lelkészt, - 35-38.0.- akinek az úrvacsoráról szóló prédikációja egybekötve szerepel a Reuss-prédikációkkal. RMNy I. Ap. 37. Lásd még Pukánszky B.: i. m. 143; Breznyik J.: A Selmecbányái ágost. Hitv. Evang. Egyház és lyceum története. Selmecbánya 1883, 245; Zoványi J.: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Bp. 1977, 179; Fröhlich Tamásról: 174-180. 13 Fil. 4,10-19, lásd még2Kor. 11,7-15.