Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 186-187. (Budapest, 2004)
KÖNYVSZEMLE — BOOK REVIEWS
korabeli - gyakorlati szempontból igen fontos - sebészeti anatómiák megjelenéséről is. A kor anatómusai azonban még egytől-egyig - Vesaliust magát is beleértve - meggyőződéses galenisták voltak. Vesalius abban különbözött elődeitől, hogy neki volt bátorsága a galénoszi anatómia - nem korrekciójához, hanem - teljes elvetéséhez, s helyében egy új kritikai-tapasztalati anatómia megteremtéséhez. A kötet utolsó, s egyben leggazdagabb tartalmú fejezete éppen a vesaliusi művet elemzi a legújabb tudományos eredmények alapján, igen részletesen és sokoldalúan, majd a könyv az anatómia további fejlődésének, Vesalius közvetlen hatásának vázlatos bemutatásával zárul. A gyönyörű kivitelű, fekete-fehér ábrákkal (többnyire metszetek kópiáival) gazdagon illusztrált kötetei (Vesalius haláláig tartó), anatómia-történeti kronológia, biográfiai kislexikon, bőséges irodalomjegyzék, képjegyzék és névmutató zárja. Noha Vollmuth könyve tudományos szempontból gyökeresen új megállapításokat nem tartalmaz - hiszen szándéka elsősorban az ismeretterjesztés volt - olyan tudományosan is színvonalas, ugyanakkor a szakemberek és érdeklődők számára egyaránt élvezhető orvostörténeti munkával ajándékozott meg bennünket, amelyből sajnos a külföldi könyvesboltok polcain sem sok akad. Magyar László András Zalai Károly: Gyógyszerészeti életképek. írások és naplórészletek. Bp., Dictum K., 2004. 205 p. ill. A nyolcvanadik életévét 2004-ben betöltött Zalai Károly gyógyszerész professzor azzal a mondattal kezdi viszszaemlékezéseit, hogy egy emlékirat összeállítása könnyű feladat. Azzal folytathatjuk a gondolatot, hogy annak „könnyű", sőt annak érdemes, aki olyan élményekben, sikerekben gazdag, színes és mozgalmas életutat tud maga mögött, mint Zalai Károly. Pályaválasztását a családi hagyományok is befolyásolták, hiszen tágabb rokonságában 42, szűkebb családjában „csak" 14 gyógyszerészt számlált össze. Sorsa azonban elszólította a táraasztal mögül, a patikai laboratórium csöndjéből, a mozsarak, tégelyek, mérlegek, porok, kencék és pirulák közül, az egyetemi katedrát, a gyógyszerészi és gyógyszerészettörténeti kutatást, a hazai és nemzetközi tudományos szervezetek, társaságok, kongresszusok és konferenciák mozgalmas világát nyújtva helyette, mindezt megtetézve felelősségteljes pozíciókkal, magas tudományos tisztségekkel, a tudományos élet megérdemelt, hazai és nemzetközi kitüntetéseivel. Munkásságának állomásai között megtaláljuk a kutató analitikusi tevékenységet, a szakfelügyelőséget, a szervezéstani oktatást, az intézeti egyetemi gyógyszertár vezetését, betöltötte a gyógyszerészeti kar dékáni posztját is, különböző tisztségeket látott el a Magyar Gyógyszerészeti Társaságban, a Magyar Gyógyszerészettörténeti Társaságban, a Nemzetközi Gyógyszerészettörténeti Társaságban, a Nemzetközi Gyógyszerész Szövetségben. (Elnézést kérünk, ha valami kimaradt!) Felejthetetlen találkozások emlékét őrzi, hiszen a hazai és nemzetközi tudományos és közélet számtalan nagyságával volt alkalma megismerkedni, akikkel gyakran életre szóló barátságot is kötött. A hazai és nemzetközi gyógyszerészeti és gyógyszerészettörténeti elismerések sorát a sok száz közlemény és tucatnyi könyv szerzőjeként, gyógyszcrészhallgatók ezreinek oktatójaként alapozta meg. A memoár-kötet kiindulópontja Zalai Károly egész életén át vezetett naplója, annak legérdekesebb feljegyzései, amelyeket az illusztrációként mellékelt sok fénykép egészít ki, és tesz még érzékelhetőbbé. „História est magistra vitae" - zárja a kötetet a szerző. A fiatalabb korosztály,- akinek szerencséje van személyesen is ismerhetni Zalai professzor urat, - az ilyen személyes hangú önvallomásokból sok hasznos tanulságot gyűjthet az előttünk járó „nagy generáció" küzdelmektől sem mentes életével kapcsolatban. Kapronczay Katalin
