Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS

Noha a nem gyógyszerész képzettségű olvasó, nyilván a kötet nem mindegyik fejezetét élvezi majd azonos intenzitással, ez a fontos és értékes könyv mindazoknak melegen ajánlható, akiket a korszak társadalomtörténete és szellemisége érdekel. Magyar László András Dr. Forrai György: Gyógyítások könyve, lehet-e orvosi lexikon a Biblia? Bp., Makkabi Kiadói Kft és Athenaeum 2000 Kiadó, 2003.303 p. A bibliai témák feldolgozásáról ismert orvos szerző ezúttal az ókori zsidóság gyógyászati ismereteit foglalta össze a kanonizált könyvek, apokrif írások és bibliamagyarázatok alapján. A mű megírásának ötletét és címét az egykor létezett Gyógyítások Könyve sugallta, melyet az istenfélő Ezékiás király (Kr.e. kb. 720-692 között uralkodott) rejtett el a Misna (Pészachim 56a) szerint. Jámbor tettével óriási tudásanyagtól fosztva meg ez által a későbbi kutatókat. Az ABC sorrendben összeállított, 137 szócikket tartalmazó műben, a biblikus szövegekben előforduló betegségek diagnosztizálását, gyógyításuk módját, vagy éppen a rejtélyes halálesetek magyarázatát a modem orvostudomány, valamint a botanika és az ásványtan, régészet és néprajztudomány eredményeinek segítségével értelmezi. A biblikus szövegeken és magyarázatokon kívül összehasonlításképpen foglalkozik a nagy ókori kultúrák, Mezopotámia, Egyiptom, a görög és a római kor orvosi, biológiai ismereteivel, a különböző kultúrák egymásra gyakorolt hatásával és az ókori gyógyászati ismeretek továbbélésével a középkoron át egészen az újkorig. Az egyes szócikkek témaköréhez kapcsolódó modern, orvostörténeti tanulmányokra való hivatkozások ugyancsak helyet kapnak a könyvben. A szerző műve több mint a szigorúan vett orvostörténet, a korabeli életmódra vonatkozó szócikkei a történeti néprajz témakörét is érintik. Forrásai között szerepel az Aggáda, a zsidó folklorisztikai gyűjtemény, de utal olyan ősi hiedelmekre is, mint pl. a vaseszközök mágikus erejének feltételezése, az amulettek védőereje, a ráolvasások hatékonysága. Az ősi zsidó felfogás szerint a betegség Isten büntetése, ezért annak folyamatába az embernek beavatkoznia nem szabad. Ez okból marasztalja el a Krónikák könyve (11,16:12) Asza királyt, mivel köszvényét orvosokkal próbálta gyógyíttatni, az isteni elrendeltetés elfogadása helyett. Az ókori orvos tapasztalati úton szerzet tudását nem övezte általános megbecsülés, gyakran a mágusokkal hozták kapcsolatba őket, főleg a görög orvosok esetében vélekedtek így olyan nagy tudású római szerzők is, mint Plinius, vagy M. Porcius Cato. Ennek ellenére írásaikban gyakran felhasználják a görög orvosok megállapításait. (Idősebb Plinius: Természetrajz. Ford. Gesztelyi Tamás, Bp.2003. 374-37. p. utószó.) A szerző igen jelentős munkát végzett abban, hogy a zsidó életmód rituális szokásait - étkezés, tisztálkodás, körülmetélés, házasság, temetés, gyász stb. - az e témákban járatlan olvasóval megismerteti és megmagyarázza. Hasonlóképpen igen dicsérendő, hogy ahol szükséges az eredeti héber kifejezést is megadja, majd magyar fordítását is közli, mivel köztudomású, hogy a régi, félrevezető fordítások mennyi kárt okoztak a téma iránt érdeklődő, de a héber nyelvet nem ismerő olvasók számára. Szerencsére manapság egyre több könyv jelenik meg, mely a rossz fordítások hibáit korrigálja (pl. Raj Tamás: Bibliaiskola, a Szentírás kulcsszavai és szállóigéi. Budapest, 2003). A nem hívő olvasó, aki a bibliai szövegeket racionális alapon szeretné értelmezni, nehezen tudja elfogadni a csodatételekről szóló leírásokat. Forrai György ebben is segítségére van az olvasónak. A modern természettudományos eredmények segítségével megkísérel választ adni, hogy mi állhatott a csodák hátterében olyan mindenki által ismert történetek esetében, mint a Nádas (és nem Vörös) tengeren való átkelés, az égő csipkebokor, Noé és a vízözön legendája, a sóbálvánnyá vált Lót felesége, a manna meghatározása, Jézus csodatételeí, gyógyításai stb. A csodákkal kapcsolatban igen figyelemreméltó a szerző véleménye: "A természettudományos elmélkedés még nem cáfolat. Mindenkinek a vallásos meggyőződése - vagy annak a hiánya döntő." (79.old.) A könyv stílusa különösen figyelemre méltó, a hatalmas forrásanyag átadása mellett élvezetes olvasmány, világos, jó stílusú, nem egyszer a humor eszközével is él, s mint tudjuk a humornak is megvan a gyógyító hatása. Pető Mária