Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - NAGY Richárd: A görög-arab medicina dietétikájának legfontosabb forrásai

mányos nyelvén írták orvosi munkáikat. Igaz ez Kairó főrabbijára, Majmonidészre is, aki zsidó jogi és teológiai könyveit héberül, híres Regimen Sanitatis-éX arabul vetette papírra, mely nyelven a medicinát tanulta. Könyvét más fordította később héberre. Tekintve, hogy a fordításokat, a két rokonnyelvet élő nyelvként ismerő mesterek készítették, a héber források használata lehetséges. (Itt kell említést tenni az ibériai arab nyelvű, héber betűkkel lejegyzett orvosi szövegekről is.) 5. Angol nyelvű források Angol nyelvű modern indiai anyag létezik, de a különböző fordítók olyannyira következetlenül használják a szakkifejezéseket, hogy indiai szerkesztésű angol anyag még áttekintő vizsgálatra sem alkalmas (pl. a force és a faculty szavak teljesen összekeverednek). Az angol nyelvű szakirodalom részben arabból, részben urduból készült, ez utóbbi eleve arabból fordíttatott. Modern, európai szerkesztésű angol anyag a témában kevés van, ld. alább. 6. Német és francia források Nem léteznek. Hihetetlen, de még minden idők legfontosabb orvosi könyvének, Avicenna Canon Medicinae-jének sincsenek teljes nyugati fordításai. Sudhoff, Meyerhof, Müller egyes német, francia, néha angol nyelvű tanulmányai arab szerzők szerint csoportosítva megtalálhatók a Frankfurt am Main-i Goethe Egyetem felügyelete alatt kiadott sorozatban, amelyet Fuat Sezgin szerkeszt. Ezekben a tanulmányokban sok hasznos adat van, azonban a görög-arab medicina élettani-farmakológiai modelljeit nem lehet megismerni belőlük. 7. Orosz források A legfontosabb középkori forrásokból kettőt, Avicenna zseniális könyvét, a Canon Medicinae-t és al-Birúní Gyógyszerkönyv-ét - üzbég orientalisták - feldolgozták oroszul, igényes formában. A hiányos arab kéziratok perzsából történt pótlásait jelölték, azonban a nehezebben meghatározható növényneveket általában egyszerűen fonetikusan átírták. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem holmi „gyarmati" orosz nyelven összetákolt munkák ezek, hanem az orosz anyanyelvűek elismerését is megszolgálják. 8. Arab források Világos és jó, görögből készült fordítások, tömör, egységes szaknyelv, a Koránt, mint a nyelv zsinórmértékét használó klasszikus arab nyelv, számtalan összehasonlításra alkalmas kézirat és a máig megszakítatlan hagyomány szól az arab források feldolgozása mellett. A 9-13. század között készült szakkönyvek mai modern, változatlan szövegű kiadásai olcsón hozzáférhetőek. A görög-arab medicina alapelveinek, gyógyszerkincsének megismerése céljából az arab anyagot választottam. Elő nyelv, változatlanul továbbélő Galénosz-i, Avicenna-i hagyományokkal. Az arab szövegek - hajelölik, mely kéziratból származnak jól használhatók.