Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

ADATTÁR - DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Kossuth és a gyermekkórház

DÖRNYEl Sándor: Kossuth és a gyermekkórház 167 Előbb Batsó Bálint, a már ötvenedik évén túli debreceni orvos-gyógyszerész a Pesti Hírlaphoz intézett levelében

14 beszámol arról, hogy az orvosok és természetvizsgálók szeptemberi gyűlése alkalmával, több társával (egy tucatot név szerint is felsorol) meglátogatták a szegénygyermek-kórházat. "Nem mondhatom, mi édesen lepett meg ezen, korunkban egyetlen, vég nélkül üdvös intézet szemlélése; itt a szép rend, pontosság, tisztaság legmagasabb fokon áll!" A felszerelésből kiemeli, hogy "minden új segédeszközöknek, nevezetesen a mellbetegségeknek felvilágosítására szolgáló hangtömesz és kopogtatónak használására szélesen kiterjedt mező, minden emberbarátot leggyümölcsösebb jövendővel biztatnak." Az intézet „még nem csak egyetlen a maga nemében, hanem mindenkinek a legszebb tapasztalatokra nyújthat alkalmat." Ezzel kapcsolatban elismeréssel szól Baranya megyéről, amely a megyei sebészt felküldte a pesti gyermekkórházba, hogy tapasztalatokat és gyakorlatot szerezzen. Itt tér ki Kossuth indítványára, hogy az orvosi kinevezések feltétele legyen a gyermekkórházi igazgató igazolása. Rágalmazásnak minősíti az orvosnövendékek írását, s a gyermekkórház „pártolásáért a Pesti Hírlap szerkesztője minden elfogulatlan orvos, sőt a szenvedő emberiség köszönetét érdemli. Hálás köszönet ezen intézet nagylelkű alapítóinak!" Hasonló hangnemben ír Schlotterbek Pál békéscsabai orvos (később az első csabai kórház megszervezője).

15 A cikk mottója K. L. (nyilván Kossuth Lajos) tollából ered: ,Az intézet országos a szeretetben; bár azzá válnék a nemzet részvétében is!" O május végén járt az első orvosi nagygyűlés alkalmával Pesten, és Batsóéhoz hasonló tapasztalatokról számol be. A gyermekkórházról szólva elmondja, hogy „a p. hírlap lelkes felszólalása ezen fontos ügyre egész országban figyelmet gerjeszte ... abban sok tenni és tanulni való ajánltatott." Helyteleníti „egy csapatka orvosnövendék" támadását, és saját tapasztalatai alapján kifejti, hogy milyen nagy szükség van a gyermekek sajátos kezelési-gyógyítási módszereinek megismerésére, terjesztésére. Külön, részletesen szól Schoepf sebészi-szemészi műtéteiről. Kossuth a továbbiakban sem feledkezett meg a kórházról. 1842 márciusában (Szentkirályi Móriccal együtt) azt javasolta a kórházat fenntartó egyesület választmányának, hogy nagyszabású sorsjátékkal biztosítsanak további támogatást a jó úton haladó vállalkozásnak. Ez a kezdeményezés „a megyei, városi, egyházi hatóságoknál, számos izraelita közösségeknél és számtalan emberbarát egyedeknél olly meleg részvétre talált: hogy intézetünk eddigi 7500 p.ftból álló tőkéje 28.000 p. ftra készpénzben emelkedett."

16 Kossuth tehát a maga eszközeit felhasználva hozzájárult a pesti szegénygyermek-kórház fennmaradásához, megerősödéséhez és igen jelentős gyógyintézetté fejlődéséhez. SÁNDOR DÖRNYEl PhD bibliographer H-1012 Budapest I. Attila út 131 HUNGARY 14 Debreczenből. Pesti Hírlap 1841. nov. 17. 775. 15 A gyermekkórház Pesten. Társalkodó 1841. dec. 29. 103-4. sz. 409-401 16 Schoepf: i. m. 6.