Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

ADATTÁR - DOCUMENTS - DÖRNYEI Sándor: Kossuth és a gyermekkórház

1840-beri a fogságból szabaduló Kossuth Lajost is beválasztották az egylet választmányába, s ő ezen a téren is tevőlegesen hozzájárult a hasznos társadalmi kezdeményezések elörelendítéséhez. Az 1841. jan. 2-án megindult újságjában, a Pesti Hírlapban - a híres vezércikkek sorában - "tavaszelő" (március) 13-án jelent meg a "Gyermekkórház" című írása

4 Kossuth statisztikai adatokkal foglalja össze a pesti szegénygyermek kórház másfél éves működését, és igen jelentősnek tartja a kezdeményezést, elsősorban a gyermekhalandóság csökkentése szempontjából. (Gondoljunk arra, hogy ez volt Európában a negyedik gyermekkórház!) Hangsúlyozza, hogy a kórházat egy jótékony egyesület hozta létre és tartja fenn, nem a "hatóság vagy közállomány". Az egyesület hármas cél szolgálatába kívánta állítani az intézményt: 1. a gyógyítás, 2. az anyák felvilágosítása a helyes gyermekápolás kérdésében, 3. a fiatal orvosok számára gyakorlati képzés. A gyógyítással kapcsolatban kiemeli egyrészt, hogy nemcsak benn fekvő betegeket kezelnek, hanem többnyire járó betegeket (csak 19 ágyuk volt!), másrészt, hogy a beteg gyermekkel együtt az anyának is helyet adtak. Ez utóbbi megoldás nagyobb lehetőséget biztosított a második cél, a felvilágosító gyakorlati tanácsadás számára. Kossuth nemcsak helyesli a harmadik célkitűzést, hanem ezt javaslattal intézményessé kívánta tenni. Az egyetemen ugyan már 1830-tól 1836-ig Weke He György, majd 1837-től Bräuer József oktatta magántanárként - a szülészettel együtt - a gyermekgyógyászatot, de betegágy melletti gyakorlat nélkül, csak elméletileg.'' Kossuth ezért azt javasolta, hogy már 1841-től kezdve a törvényhatóságok (vagyis a vármegyék és városok) csak olyan orvosokat alkalmazzanak, akik a gyermekkórházban kellő tapasztalatot szereztek, s erről az igazgatófőorvos igazolást ad. Ezen túl szükségesnek tartja, hogy amíg országszerte gyermekkórházak nem létesülnek, a hatósági orvosok járóbeteg rendelésen foglalkozzanak a beteg gyermekekkel is. Végül a kórház támogatására szólítja fel olvasóit, s erre rövidesen külön alkalom is adódik, mert Frankenburg Adolf újabb "literatúrai és zenészetf estélyi rendez a kórház javára, s Kossuthot is felkérték egy vezércikk elmondására. Itt néhány mondat erejéig ki kell térnünk a már előzőleg is említett Frankenburg Adolf személyére. 0 Kossuth „szerkesztőtársa" volt a Pesti Hírlapnál, s a "Fővárosi újdonságok" rovatot szerkesztette-írta könnyed, szatirikus hangvétellel. Megélhetését a kincstári fogalmazói állás biztosította, az új ságírói-írói tevékenység csak mellékes foglalkozása volt. Ugyanakkor a "szegénygyermek kórház titoknoka" is volt.

6 így ö jelentette az állandó kapcsolatot a kórház és a Pesti Hírlap között. Az előbb említett estélyen Frankenburg tehát "humorista felolvasást" tartott. Az önkéntes fellépők között találjuk gróf Majláth Jánost, aki saját románcát szavalta, de elmondták Eötvös József "A megfagyott gyermek"-ét és Garay János "A részvét könyűje" című versét is. A zeneszámok közül kiemelkedik Beethoven, István Király című operájának a nyitánya és Liszt Tündérkirálya. Gróf Festetics Leo saját szerzeményű Abránd}áí adta elő 4 Pesti Hírlap 1841. 21. szám. 167-168.1. 5 Győry Tibor: Az orvostudományi kar története. Bp. 1936. 388-389. és 405-406. - Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. Bp. 1953. 197. 6 A magyar sajtó története. I. 1705-1845. Bp. 1979. 670-671.