Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - BEREGI Edit: Gerontológia Magyarországon. A magyar gerontológia történeti áttekintése

működő biológiai, biokémiai, immunológiai, hisztokémiai és elektronmikroszkópos laboratóriumban. A klinikai részlegen több mint 20 éven keresztül követéses - két-három évenként megismételt - vizsgálatok voltak, amelynek során megállapították a kor előrehaladásával jelentkező biológiai változásokat és leggyakoribb megbetegedéseket (Lengyel). E mellett vizsgálták az osteoporosis kialakulását (Gergely és mt.) valamint a személyiség és a pszichoszomatikus változások összefüggését (Iván). A kutató laboratóriumokban emberben és kísérleti állatokban vizsgálták a korral járó morphológiai változásokat a lymphocytákban és elsősorban azok mitochondriumában találtak korfüggő változásokat (Beregi, 1972). Miután a lymphocyták funkciójában és morphológiájában a kor előrehaladásával változás jelentkezik, a lymphocytákat javasolták az öregedés biológiai modelljének (Beregi és mt. 1980). Összefüggést találtak a lymphocyták mitochondriumában fellépő elváltozások és a serum Cholesterin szint változása között (Regius és mt.). Analizálták az immunológiai változásokat (Rajczi és mt.), a serum dehydroepiandrosteron (DHA és DHAszulfát színjét (Boross és mt.), valamint az öregedés folyamatának és a betegségek lefolyásának befolyásolását antioxidánsokkal (Pénzes). A magyar gerontológiai kutatások, valamint a Gerontológiai Központ tudományos munkájának elismerését jelenti, hogy az Aktuelle Gerontologie (a Német, Osztrák és Svájci Gerontológiai illetve Geriátriai Társaság folyóirata) felkérte a Központot 1975-ben és 1978ban, hogy a folyóirat teljes számában ismertesse a kutatásokat. 1987-ben megismételték, a Központi Statisztikai Hivatallal együttműködve, a Magyarországon élő 99 év feletti lakosság vizsgálatát. Ekkor már 218 ilyen magas korú egyén élt hazánkban és közülük 123 egyén került vizsgálatra. Az eredményeket 1990-ben publikálták Centenarians in Hungary. A sociomedical and demographic study címen Beregi Edit szerkesztésében a Karger kiadó kiadásában. A tudományos munka mellett a Gerontológiai Központ tanácsadó feladatot is ellátott minden az öregedéssel összefüggő kérdésben, orvostovábbképző tanfolyamokat szervezett és speciális kollégiumot tartott az orvostanhallgatók részére. Az idősek részére rendszeres tanácsadás volt a Gerontológiai Központban és kezdeményezték két gyárban a nyugdíjas életre és az öregedésre való előkészítést. A TIT keretében megkezdődött a Nyugdíjasok Egyetemének szervezése Lengyel Éva közreműködésével. Az intézet munkásságát külön füzetben foglaltuk össze fennállásának 10. 25. évfordulóján, valamint a Gerontológiai Világkongresszus alkalmából. 1998 óta a gerontológia (geriátria) kötelező tárgyként szerepel az orvostanhallgatók oktatásában. 2000-ben bevezetésre került a geriátriai szakképesítés. 1997-ben indult az Idősek Akadémiája (Batthyány-Strattman) Iván László szervezésében. A Verzár Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi Laboratorium (VILEG) 1979-ben kezdte meg munkáját Debrecenben Zs.Nagy Imre vezetésével. 1997-ben a Laboratorium helyén megszervezésre került a Gerontológiai Tanszék, igazgatója Zs.Nagy Imre egyetemi tanár volt, majd őt követte Imre Sándor. A Verzár Kísérleti Gerontológiai Nemzetközi Laboratórium alapkutatásokat végzett. Kutatásaik középpontjában az öregedés membrán elmélete állt. Eszerint az elmélet szerint a plasma membrán változása a kor előrehaladásával elkerülhetetlen (Zs.Nagy). Kimutatták, hogy a plasma membrán proteinek és lipidek jelentős biomarkerek a sejtöregedésben