Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - BEREGI Edit: Gerontológia Magyarországon. A magyar gerontológia történeti áttekintése

gü a betegek gyógyulása szempontjából. Korányi javaslatára szervezték meg 1937-ben az első gerontológiai kongresszust Budapesten. 1952-ben Haranghy László Schill Imrével egy Gerontológiai Kutató Intézet létrehozását tervezte a Rókus kórházban, azonban Schill Imre korai halála miatt ez nem valósulhatott meg (Haranghy 1974). A gerontológia szervezeti formájának kialakulása 1954-ben megalakult a Magyar Tudományos Akadémia Gerontológiai Bizottsága, melynek elnöke Haranghy László volt. A Bizottság 1958-ig, megszűnéséig tudományos üléseket és gerontológiai továbbképző tanfolyamokat szervezett. 1958-ban megalakult a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója, amely rendszeresen szervezett tudományos üléseket, konferenciákat, továbbképző tanfolyamokat. A Gerontológiai Szekció elnöke Haranghy László, főtitkára Beregi Edit. Haranghy nagy súlyt fektetett a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére - ezt a nézetét mi magunk is továbbvittük ezért, amint a gerontológia szervezeti formája hazánkban kialakult, 1956-ban Magyarország belépett a Nemzetközi Gerontológiai Társaság tagjai közé. Ettől kezdve magyar gerontológusok részt vettek és előadásokat tartottak a nemzetközi gerontológiai kongresszusokon. Az öregségkutatások mind szélesebb elterjedése szükségessé tette egy Gerontológiai Intézet létrehozását, melyet mind az MTA Gerontológiai Bizottsága, mind pedig a Magyar Biológiai Társaság Gerontológiai Szekciója szorgalmazott. Ez 1965-ben megvalósult, amikor az első Gerontológiai Kutató Csoport Budapesten létrejött. A Magyar Gerontológiai Társaság (MGT) 1966 december 4-én tartotta Alakuló Közgyűlését. A Közgyűlés tiszteletbeli taggá választotta Chebotarev, D.F. akadémikust (Kijev), Rochlin, D.G. akadémikust (Leningrád) és Verzár Frigyes akadémikust (Basel). Az első megválasztott vezetőségi tagok a következők voltak: Banga Ilona, Beregi Edit, Gerő Sándor, Haranghy László, Kerényi Tibor, Pataky Zsigmond, Sikó Zsuzsanna, Toók Árpád és Tóth Sándor. A Vezetőség megválasztotta az elnököt: Haranghy Lászlót és a főtitkárt Kerényi Tibort. A Magyar Gerontológiai Társaság működését 1967-ben engedélyezték. A Magyar Biológiai Társaság Biológiai Szekciója ugyanakkor megszűnt, miután a MGT átvette feladatát. 1970-ben Tisztújító Közgyűlés volt, amely Haranghy Lászlót elnöknek, Beregi Editet főtitkárnak választja. 1975 december 8-án Haranghy László meghalt. 1976-ban a Tisztújító Közgyűlés Beregi Editet elnöknek, Hun Nándort főtitkárnak, Vértes Lászlót mb. főtitkárnak, majd Hun Nándor halála után főtitkárnak választja. 1982-ben a Tisztújító Közgyűlésen Beregi Editet megválasztották elnöknek, Gergely Istvánt alelnöknek és Vértes Lászlót főtitkárnak. Gergely 1999-ig, Vértes a mai napig betöltötte, illetve betölti ezt a tisztséget. 1985-ben Pénzes Lászlót választotta a Tisztújító Közgyűlés elnöknek. 1989-1993-ig ismét Beregi Edit a MGT elnöke. 1993- 1999-ig Iván László, 1999-től Császár Albert a MGT elnöke, Boga Bálint alelnök és Vértes László főtitkár.