Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - BEREGI Edit: Gerontológia Magyarországon. A magyar gerontológia történeti áttekintése

GERONTOLÓGIA MAGYARORSZÁGON. A MAGYAR GERONTOLÓGIA TÖRTÉNETI VÁZLATA BEREGI EDIT A gerontológia, - az öregedéssel foglalkozó fiatal tudomány-, magába foglalja az öregedés során fellépő biológiai elváltozások, klinikai és szociális problémák vizsgálatát (Verzár). Fejlődése hozzávetőleg az utolsó 60 évben indult el. A geriátria elnevezése Ignatius Nascher\ö\ származik, aki ezt az elnevezést használta 1914-ben azon orvosok részére, akik idősekkel foglalkoztak. Marjory Warren chronicus idősbetegekkel foglalkozó orvosi specialitáskéntjavasolta a geriátriát, a pediátriához hasonlóan. Az időskorúakkal való intenzívebb foglalkozás összefüggésben van a születéskor várható átlagos élettartam növekedésével és az időskorúak számának jelentős emelkedésével. Magyarországon a születéskor várható élettartam 1900-ban, férfiaknál még csak 36.6, nőkben 38.2 volt. 1950-ben férfiaknál 59.3, nőknél 63.4, míg 2000-ben már férfiaknál 67.0, nőknél 76.1 (Kinsella és mt.). Az időskorúak számának emelkedése felszínre hozta azt a sokrétű problémát, amely az idősödéssel összefügg, így számos országban megindultak a gerontológiai kutatások. A Nemzetközi Gerontológiai Társaság, mely ezeknek a problémáknak nemzetközi megvitatására és összefogására elsőként vállalkozott, 1950-ben, Belgiumban, Liège-ben alakult meg. Rövid visszatekintés Magyarországon már a 17. században megjelent egy-egy munka, mely az időskorúakkal foglalkozott. Köleséri Sámuel 1699-ben arról írt, hogy az öregedést egészségi szabályozással befolyásolni lehet. Rózsay József- az aggok otthonának, az Elizabethinumnak 18301863-ig a vezetője - beszámol az idősek élettani és kórtani változásáról. Akadémiai székfoglalóján pedig az időskori keringési és légzési változásokról tart előadást. A gerontológia biológiai területén jelentős eredményeket ért el Haranghy László Verzár Frigyes irányításával Tihanyban, majd Nápolyban a kagylók korfüggő víztisztító hatásának vizsgálatával (1938 ). Verzár Frigyes - a Debreceni Tudományegyetem Kórtani, majd Élettani Intézetének vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének megtervezője és megszervezője - Baselben a kísérleti gerontológiai kutatások elindítója és megalapítója lett. A magyar gerontológiai kutatásokban Korányi Sándor munkája alapvető volt. Ma is érvényes az a megállapítása, hogy az adaptáció csökkenése az öregedés első jele. Kiemelte, hogy az öregkorban gyakori megbetegedések korai felismerése és kezelése döntő jelentősé-