Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - PÁSZTOR Emil: Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője

amely egyben gyakorlati tanácsokkal is szolgált minden fiatal kutatónak. Cajal és fiatal magyar tanítványa között mély barátság alakult ki, gyakori levélváltásuk egészen 1934-ig, Cajal haláláig tartott. Miskolczy a későbbiekben többször emlékezett meg előadásban és közleményekben mestere magas szintű tudományos és pedagógiai, valamint emberi kvalitá­sairól. Megtanulta mesterétől, és egy életre vezérfonala lett Cajal jeligéje: „In minimis perfectio" (Tökéletesség a legkisebb dologban is!). 1925-ben Schaffer Károlyt tanszékvezető professzorrá nevezték ki a budapesti Ideg és Elmeklinikára, így természetesen az agyszövettani kutatás is a klinikára került. Miskolczy Madridból visszatértekor az idegklinikán folytathatta most már a klinikummal is kiegészült tudományos és betegellátó munkáját. Ettől kezdve az elméleti kutatások és a klinikai beteg­ellátás szoros összefüggésben jelentették számára a megoldandó feladatokat. 1929-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. A század 2.-3. dekádjában a nemzetközi neurológiai kutatások középpontjában az intracraniális patológiás elváltozások lokalizációjának képi megjelenítése állt. A röntgen­kép ugyanis a csont elváltozásain és az esetleges koponyaűri elmeszesedéseken kívül sem­milyen intrakraniális agyi elváltozást nem képes kimutatni. Ahhoz ugyanis, hogy egy ko­ponyán belüli elváltozás ábrázolhatóvá váljon, nagyobb kontrasztkülönbségnek kell jelen lennie. Az idegsebészeti szakma még a kezdeti lépéseknél tartott, és csupán a neurológiai tünetek alapján történő műtéti feltárás nem volt eléggé pontos. A feszítő igény és az ered­ményes kutatás meghozta azt a két alapvető diagnosztikus vizsgálati felfedezést, amely a koponyán belüli betegségek lokaliciójának demonstrálását tette lehetővé. Minőségi fordu­latot jelentett a Walter Dandy (1886-1946) 8 által, 1918-ban, majd 1919-ben bevezetett VG (ventriculographia) és PEG (pneumoencephalographia). Az agyi kamrarendszerbe közvet­lenül, vagy gerinccsapolással bevezetett levegő már olyan kontrasztkülönbséget jelentett, hogy a röntgenképen a koponyacsont árnyékában a levegővel telt kamrarendszer „negatív" árnyéka is láthatóvá vált. Több irányú felvétel után a kamrarendszer kóros állásából (elto­lódásából) következtettünk az agyi elváltozás koponyán belüli helyzetére. 1927-ben a másik zseniális felfedezés történt. Egaz Moniz (1874-1955) 9 feltalálta az angiographiát (AG), az agyi és a gerincvelői ereknek a röntgenképen árnyékot adó kont­rasztanyaggal való feltöltését. így láthatóvá vált a normál és kóros idegi struktúrák érellátá­sa: kimutathatókká váltak a kóros agyi érelváltozások, valamint az érdús agydaganatok és 8 Walter Dandy amerikai idegsebész, munkássága a Baltimore Johns Hopkins Intézetben zajlott. Fiatal orvosként a liquor keringésével és a hydrocephalus kutatásával foglalkozott, de azt is észrevette, hogy légmell esetén a mellkasba, vagy nyilt koponyatöréskor a koponya üregébe került levegő "negatív árnyék" formájában a rtg. felvételen jól észlelhető. Ezek a megfigyelések vezették Dandyt az agy kamrarendszerének levegővel való feltöltéséhez, a ventriculographiához. Az említett két közlemény: Dandy, E.W.: Ventriculography following the injection of air into the cerebral ventricles. Ann. Surg., 88. (1918) 5-11.; Dandy, E. W.: Roentgenography of the brain after the injection of air into the spinal canal. Ann. Surg.,70 . (1919) 397. 9 Egaz Moniz portugál orvos, munkásságának első évtizedeiben sikeresen foglalkozott nemzetközi politikával: hazájának spanyolországi nagykövete lett, majd 1918-ban külügyminiszteri megbízást kapott. Jelentős szerepet töltött be az 1921 -es Versailles-i békeszerződés létrehozásában. Később a neurológiában és a pszichiátriában egyaránt világjelentöségű alkotásokat produkált: a cerebralis és spinalis angiographiát és a frontalis leucotomiát, amelyekért 1949-ben Nobel-dijjal jutalmazták. Az angiographiát leíró közleménye: Moniz, L' encéphalographie artérielle son inportance dans la localization des tumeurs cérébrales. Rev. Neurol., 1927, 342., 7290.

Next

/
Oldalképek
Tartalom