Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - PÁSZTOR Emil: Miskolczy Dezső, a modern magyar neurológia alapjainak megteremtője

amely egyben gyakorlati tanácsokkal is szolgált minden fiatal kutatónak. Cajal és fiatal magyar tanítványa között mély barátság alakult ki, gyakori levélváltásuk egészen 1934-ig, Cajal haláláig tartott. Miskolczy a későbbiekben többször emlékezett meg előadásban és közleményekben mestere magas szintű tudományos és pedagógiai, valamint emberi kvalitásairól. Megtanulta mesterétől, és egy életre vezérfonala lett Cajal jeligéje: „In minimis perfectio" (Tökéletesség a legkisebb dologban is!). 1925-ben Schaffer Károlyt tanszékvezető professzorrá nevezték ki a budapesti Ideg és Elmeklinikára, így természetesen az agyszövettani kutatás is a klinikára került. Miskolczy Madridból visszatértekor az idegklinikán folytathatta most már a klinikummal is kiegészült tudományos és betegellátó munkáját. Ettől kezdve az elméleti kutatások és a klinikai betegellátás szoros összefüggésben jelentették számára a megoldandó feladatokat. 1929-ben egyetemi magántanári képesítést nyert. A század 2.-3. dekádjában a nemzetközi neurológiai kutatások középpontjában az intracraniális patológiás elváltozások lokalizációjának képi megjelenítése állt. A röntgenkép ugyanis a csont elváltozásain és az esetleges koponyaűri elmeszesedéseken kívül semmilyen intrakraniális agyi elváltozást nem képes kimutatni. Ahhoz ugyanis, hogy egy koponyán belüli elváltozás ábrázolhatóvá váljon, nagyobb kontrasztkülönbségnek kell jelen lennie. Az idegsebészeti szakma még a kezdeti lépéseknél tartott, és csupán a neurológiai tünetek alapján történő műtéti feltárás nem volt eléggé pontos. A feszítő igény és az eredményes kutatás meghozta azt a két alapvető diagnosztikus vizsgálati felfedezést, amely a koponyán belüli betegségek lokaliciójának demonstrálását tette lehetővé. Minőségi fordulatot jelentett a Walter Dandy (1886-1946)

8 által, 1918-ban, majd 1919-ben bevezetett VG (ventriculographia) és PEG (pneumoencephalographia). Az agyi kamrarendszerbe közvetlenül, vagy gerinccsapolással bevezetett levegő már olyan kontrasztkülönbséget jelentett, hogy a röntgenképen a koponyacsont árnyékában a levegővel telt kamrarendszer „negatív" árnyéka is láthatóvá vált. Több irányú felvétel után a kamrarendszer kóros állásából (eltolódásából) következtettünk az agyi elváltozás koponyán belüli helyzetére. 1927-ben a másik zseniális felfedezés történt. Egaz Moniz (1874-1955)

9 feltalálta az angiographiát (AG), az agyi és a gerincvelői ereknek a röntgenképen árnyékot adó kontrasztanyaggal való feltöltését. így láthatóvá vált a normál és kóros idegi struktúrák érellátása: kimutathatókká váltak a kóros agyi érelváltozások, valamint az érdús agydaganatok és 8 Walter Dandy amerikai idegsebész, munkássága a Baltimore Johns Hopkins Intézetben zajlott. Fiatal orvosként a liquor keringésével és a hydrocephalus kutatásával foglalkozott, de azt is észrevette, hogy légmell esetén a mellkasba, vagy nyilt koponyatöréskor a koponya üregébe került levegő "negatív árnyék" formájában a rtg. felvételen jól észlelhető. Ezek a megfigyelések vezették Dandyt az agy kamrarendszerének levegővel való feltöltéséhez, a ventriculographiához. Az említett két közlemény: Dandy, E.W.: Ventriculography following the injection of air into the cerebral ventricles. Ann. Surg., 88. (1918) 5-11.; Dandy, E. W.: Roentgenography of the brain after the injection of air into the spinal canal. Ann. Surg.,70 . (1919) 397. 9 Egaz Moniz portugál orvos, munkásságának első évtizedeiben sikeresen foglalkozott nemzetközi politikával: hazájának spanyolországi nagykövete lett, majd 1918-ban külügyminiszteri megbízást kapott. Jelentős szerepet töltött be az 1921 -es Versailles-i békeszerződés létrehozásában. Később a neurológiában és a pszichiátriában egyaránt világjelentöségű alkotásokat produkált: a cerebralis és spinalis angiographiát és a frontalis leucotomiát, amelyekért 1949-ben Nobel-dijjal jutalmazták. Az angiographiát leíró közleménye: Moniz, L' encéphalographie artérielle son inportance dans la localization des tumeurs cérébrales. Rev. Neurol., 1927, 342., 7290.