Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - FEDELES Tamás: A pécsi ispotály igazgatói a 14-16. században

A PÉCSI ISPOTÁLY IGAZGATÓI A 14-16. SZÁZADBAN FEDELES TAMÁS Középkori ispotályaink elsősorban szegényházakként, idősek menhelyeiként funkcionáltak, ezért mindenekelőtt - természetesen a betegek ápolását is szem előtt tartva - a betegek pásztoráéiójára fordítottak figyelmet.

1 így az ispotályokhoz természetesen templom, vagy kápolna is tartozott, hiszen - a középkor emberének mentalitására és az egészségügyi ellátás nívójára tekintettel - a betegek szenvedéseit elsősorban a lelkipásztor és az ima enyhítette valamelyest.

2 Ezek alapján magától értetődő, hogy minden intézménynek volt papja, sőt arra is van adat, hogy mellettük egyes esetekben káplánok is tevékenykedtek.

3 Pécsett is működött a középkor folyamán ispotály, amelyről az első ismert adat 1181-ből származik.

4 Az okleveles anyagban első alkalommal a 14. század közepén (1348) olvasható az ispotály patrocíniuma, amelynek patrónusa akkor Szent Bertalan volt.

5 1393-tól a kútfőkben következetesen a Szent Erzsébet kórház javadalmasaival találkozunk.

6 Petrovich Ede véleménye szerint nem két intézmény létét tárják elénk a források, hanem egyazon ispotály időközben (1365-1393) megváltozott patrocíniumáról van szó.

7 A névváltozás hátterében feltételezhető egy új templom, vagy kápolna építése és esetleg összefüggésbe ' Józsa, L.: A honfoglaló és Árpád-kori Magyarság egészsége és betegségei. Bp., 1996. 114-118., Kubinyi, A.: A pásztói Szentlélek-ispotály a középkorban. 250. In: Uő: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. [a továbbiakban: KUBINYI 1999.] 249-252., Pásztor, L.: A Magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Bp., 1940. (reprint: 2000.) [a továbbiakban: PÁSZTOR 1940.] 50. Cevins, MarieMadeleine De: A szegények és betegek gondozása a középkor végi magyar városokban. 61-63. In: Korall 11-12 (2003. május) 47-74. 2 Kubnyi, A.: Orvoslás, Gyógyszerészek, Fürdők és ispotályok a késő középkori Magyarországon. 262. In:. KUBINYI 1999.253-267. 3

KUBINY11999. uo. 4 Az intézményre vonatkozó adatokat Petrovich Ede gyűjtötte össze: Petrovich, E.: Pécs középkori kórháza. In: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 1960. 271-274. [a továbbiakban: PETROVICH I960.]; A tanulmány rövid rezüméjét Timár György dolgozatában olvashatjuk: Tímár, Gy.: A szenttisztelet Pécsett, a középkorban, (patrocínium, titulus ecclesiae). 75. In: Font, M. (Szerk.): Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon. In: Tanulmányok Pécs történetéből 9. Pécs, 2001. [a továbbiakban: Pécs 2001.] 69-100. 5 PETROVICH I960. 271., Koszta László kutatásaiból tudjuk, hogy a Szent Bertalan plébániatemplomot a francia származású Bertalan pécsi püspök (1219-1251) alapította, amely a tatárjárás körül készült el. Ld. Koszta, L.: Egy francia származású főpap Magyarországon. Bertalan pécsi püspök (1219-1251). 69. In: Aetas 1994/1. 6487. [a továbbiakban: KOSZTA 1994.] 6 PETROVICH 1960. 271-272. 7 PETROVICH 1960. 273.