Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - KARASSZON István: Hermeneutika és diagnosztika a bibliai Sámson-történetek példáján bemutatva

századokon át), hogy a hit megfogalmazásában is bővül a keresztyének gondolkozásának köre. A fenti tényállás nyilván teológusok és tudománytörténészek számára lehet érdekes; mostani gondolataink csupán apró adalékkal kívánnak szolgálni e sajátos kölcsönhatás történetéhez.

4 Ha jól látom ui., a reformáció kora első sorban az anatómiai ismeretekkel kívánta bővíteni a gyógyászat lehetőségeit - s az eredmény óriási volt. Később, mintha hasonló lépésváltás történt volna meg a mikrobiológia adta ismeretek által: a modern gyógyászat előtt hihetetlen lehetőségek nyíltak meg a diagnosztika területén - hogy aztán ehhez mérten lehessen megállapítani a terápiát. Az persze nem igaz, hogy diagnosztika csak a reformáció óta lett volna; csak hogy korábban a diagnosztika kizárólag a tünetekre orientálódhatott, hiszen az anatómiai ismeretek igen korlátozottak voltak, mikrobiológiaiak pedig egyáltalán nem is léteztek. Ráadásul a modern szakkifejezések fényében kissé pontatlannak is nevezhetjük a jelenségek leírását. Úgy hogy a régi szövegek vizsgálata újabb gyógyászati ismeretek fényében kifejezetten érdekfeszítőnek mondható: a mai olvasó nyilván megpróbálja azonosítani az egyes leírásokat az általa ismert klinikai jelenségekkel. Az eredmény lehet sokszor kétséges, néhol azonban kifejezetten új távlatokat is nyithat meg egy betegség történetének leírásában éppúgy, mint a régi szövegek magyarázatában. Meggyőződésem, hogy ez a modell működőképes; egyetlen baja az, hogy az átlagosnál jóval nagyobb tudományos kompetenciát igényel, hiszen mind a régi szövegek magyarázatában, mind pedig a gyógyászati ismeretekben otthonosan kell mozogjon a kutató; a szó igazi értelmében vett interdiszciplináris munkáról beszélhetünk. Távolról sem állítom magamról, hogy erre képes lennék, mindazáltal elég sokat foglalkoztam az elmúlt években a bibliai Sámson-történetekkel - a gyógyászati ismereteim azonban kisebb mértékben elavult orvostudományi stúdiumokon jelentősebben pedig rokoni közléseken alapulnak. Szabadjon azonban az orvosok és orvostörténészek figyelmét egy apró jelenségre fölhívni: egy olyan régi szöveg esetében, mint a Bírák könyve 13-16. részei, mindenképpen figyelembe kell vennünk a keletkezési körülményeket is. Nem minden esik ui. azonos súllyal a latba! Sámson esetében egy igazi héber názír áll előttünk, aki már születésétől fogva Istennek volt szentelve, hogy ő szabadítsa meg Izraelt. A názír olyan ember, aki mindaddig, amíg fogadalmát nem teljesíti, bizonyos önmegtartóztatást vállal magára: ilyen a részegítő italtól való tartózkodás, a szőrzet (haj és szakáll) lenyírásának tilalma, sőt a szebbik nem kerülése is.

5 Világos, hogy a Bír. 13. fejezete az, ami ezt a nézetet sugallja: Sámson csodálatos születésének története, ami magyarázza, miért lett Istennek szentelve ez az ember.

6 A 14. és 15. 4 Az a tény, hogy ismert és szélesen elterjedt nézetekből kívánok kiindulni, mit sem von le annak érvényességéből, hogy a tudomány, kultúra, művészetek valamint az általános gyógyászat fejlődésének összefüggéseit mindig újra át kell tekinteni. Dies diem docet! A legújabb áttekintésekre jó példa D. Karasszon, The place, role and importance of veterinary history in the history of sciences, culture and arts, in: F. Dinçer (ed.), Veterinery medicine. Historical approaches, Ankara, University Press, 2002, 11-23. 5 Természetesen a názír fogalmának részletes tisztázása igazi történeti és exegetikai föladat. Tájékoztatásul utaljunk a Keresztyén Bibliai Lexikon (szerk. Bartha Tibor), II. kötetének „Názír" címszavára, Budapest, Kálvin János Kiadó, 1995, 253. 6 Figyelmes olvasó rögtön látja, hogy Sámson anyjának története a Bírák könyve 13. fejezetében mennyire hasonlít Sámuel anyjának, Annának a történetéhez. Némelyek kifejezetten a meddő asszony gyermekszülését tipikus bibliai motívumnak tartják - így pl. R.W. Klein, / Samuel (Word Biblical Commentary), Waco (Texas), Word Books, 1983, 4. Még merészebb, de jól megalapozott RE. Brown híres könyve: The birth of the Messiah,