Kapronczay Károly szerk.: Orvostörténeti Közlemények 182-185. (Budapest, 2003)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - SEBESTYÉN Gyula: Betekintés Székelykeresztúr és vidéke orvosi múltjába

Gyarmati mint fogorvos betöltötte az Unitárius Főgimnázium és az Állami Tanítóképző iskolai fogorvosi állást is 1936 és 1948 között. A trianoni békeszerződés után a Romániához csatolt Erdély egészségügyi helyzete csak lassan fordul kedvező irányba. Vidékünkön is hosszú évek telnek el, amíg érezhetővé vált az évtizedes elmaradottság felszámolása. Az Egészségügyi Minisztérium semminemű közlekedési eszközt nem bocsátott az orvosok rendelkezésére, ők kénytelenek voltak parasztszekerekre felkéredzkedni, ha be akarták járni a körzetüket. Arra is volt példa, hogy a körzeti orvos szamárháton járta be a falvakat. S ha ez sem sikerült, gyalogszerrel vágtak neki az útnak, hogy gyógyítsanak, vagy elfojtsanak valamilyen ragályos betegséget. A betegségek lokalizálásához szükséges eszközök is hiányoztak. Nem egyszer megtörtént, hogy az ápolónő, akinek gondoznia kellett volna a betegeket, a kuruzslást még mindig többre tartotta a tudománynál. Sok helyen egy idős javasasszony volt a vidék egyetlen egészségügyi segítsége. 0 egyformán kezelt minden beteget, sót rakott a nyakukra, vagy nyers káposztalevelet esetleg langyos puliszkát. Gyógyítás közben a nyakuknál fogva rángatta őket, s közben a következő varázsrontó dalt énekelte: „Sótlan málé, nagy darab, visszamegy a daganat, tíz, kilenc, nyolc, hét, hat, öt, négy, három, kettő, egy, egy sem." A várostól alig tíz kilométerre fekvő egyik faluban az iskolába menő gyerekek reggelije rendszeresen pirított zsíros kenyér és noaborral ízesített tea. Az óvodás gyerekek nyakában amulettként zsinegre fűzött fokhagyma lóg, az óvónő szerint ez védi meg őket mindenféle betegségtől. (Az óvónő nyakában is fokhagyma lógott.) A kormányzati szervek is ellenségesen nézték az orvos erőfeszítéseit. Ahelyett, hogy segítették volna az alkoholizmus leküzdésében, így szónokoltak: "Bebizonyosodott, hogy a pálinka csak abban az esetben képvisel veszélyt az egészség számára, ha rossz minőségű. A jó minőségű pálinka nem hogy ártalmas volna, hanem épp ellenkezőleg, rendkívüli táperővel bír. Tudnunk kell arról is, hogy a megyénk szilvatermő területein megejtett vizsgálat során megállapítást nyert, hogy mindössze egyetlen pálinkafőzde van, amely jó minőségű gyártmányt hoz forgalomba. Ajánljuk tehát a község minden kocsmárosának, hogy a pálinkát a legtisztább forrásból merítse, a legegészségesebből, a mi szeretett egészségügyi főfelügyelőnknek a minisztérium által is legjobbnak elismert üstjéből. S ha ezt megteszik, lelkiismeretük nyugodt lehet, hiszen a közérdeket szolgálták. " A húszas években a megye és egyben Keresztúr környékének orvosi ellátása még igen hiányos. Erről az időszakról Bözödi György fentebb idézett könyvében a következőket olvashatjuk: "A legutóbbi hivatalos kimutatás szerint (Institul Central de Statisticä, Anuarul Statistic al României 1935 si 1936), Udvarhely megye népmozgalma így alakult 1910 és 1930 között: 1910 132.211 1930 130.646 szaporulat % -12