Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: Veza Gábornak, Magyarország elsőprotomedikusának élete és munkássága

1771. január 1 1-i Pest Pilis Solt megye közgyűlési határozata szerint a megyének két fi­zikusa van: Veza Gábor és Glosius Sámuel. Ketten együtt 500 forint éves fizetést kapnak, ebből Vezáé 200, mert ö budai lakos, a budai helyőrség is foglalkoztatja, másrészt télidőben a Dunán gyakran nem lehet átkelni. A 300 forintot Glosius kapja. A megyei fizikusi hivatal a nagy kiterjedésű és lélekszámú Pest Pilis Solt vármegyében két fizikusnak is bőven adott elfoglaltságot. Irányították és ellenőrizték a sebészek, gyógyszeré­szek, bábák tevékenységét. Figyelemmel kellett kísérniök a megbetegedéseket, haláleseteket, járvány esetén a különleges intézkedéseket megtenni. Az 1770. évi Normativum sanitatis maradéktalan követését szigorúan számon kérte rajtuk a helytartótanács. Veza Gábor első kötelezettségének teljesítése miatt a megye területén szétszórtan levő betegek látogatásának, a betegekről, gyógyultakról, elhaltakról készített negyedévi jelentések munkájába bevont ügyes sebészeket, akik a katonai szolgálatuk alatt jó bizonyítványokat szereztek. Ezt a közel 14 évig tartó tevékenységét sem az életrajzi lexikon, sem a Schematismus literarius nem tartja számon. 1784. február 10-én Veza Gábor megyei orvosi állásáról le­mond. Helyét Glosius Sámuel foglalja el 300 forint, a második főorvos Cseh-Szombati Józsefeit évi 200 forint fizetéssel (27, 28, 29, 30, 40, 43). A Schematismus literarius további idézése: "Sacrae Caesareae et Regiae Augustissimae Maiestatis consiliarius & Facultatis Medicae in Universitate Regia Pestiensi Director & Praeses. " A Magyar Királyi Tudományegyetemnek Nagyszombatból Budára helyezése után Gilg János nagyszombati városi főorvosnak, az orvosegyetem első kari igazgatójának nyugdíja­zása miatt az utód minősítése, eddigi szakmai működésének megvizsgálása, majd Anton von Störck jóváhagyása után, a kancellár ajánlására az uralkodó Veza Gábort nevezte ki a Királyi Magyar Tudományegyetem orvoskari igazgatójának (12,35). Az 1777. szeptember 5-én megtartott helytartótanácsi tanulmányi bizottsági ülésen, amelyen Okolicsányi Imre püspök elnökölt, az új kari igazgatók között beiktatták Veza Gábort orvoskari igazgatónak, ez egyben helytartótanácsi ülnöki és királyi tanácsosi címet jelentett, továbbá kinevezték a kegyes alapítványi bizottság ülnökének is (16). 1777.szeptember 9-én vett részt először az egyetemi tanácsülésen. Az 1777/78. évre kifi­zetett első, negyedévi 300 forint fizetése is megtalálható egy jelentésben. Az 1777.november 3-án megtartott budai egyetemi tanévnyitó istentiszteleten már kari igazgatóként vehetett részt. Az orvoskarral kapcsolatos intézkedései, jelentései megismerhetők a tanácsülési jegy­zőkönyvek, felterjesztések, egyéb írásban fennmaradt anyag tanulmányozásával (32, 34). Az uralkodó 1783-ban a budai egyetem egészére kiterjedő vizsgálatot rendelt el. Ez ma­gában foglalta az elhelyezési körülményeket, a hallgatók létszámát, a botanikus kert, a laboratórium, a könyvtár állapotának értékelését, az oktatók minősítését, stb. Az összefog­laló jelentést az elnök, báró van Swieten jegyezte tizedmagával, báró von Störck, Sonnenfels,(hogy csak az ismertebbeket említsem) és a többi tanácsos részvételével. Az összefoglaló jelentéshez Veza Gábor orvoskari igazgatónak több jelentését mellékelték, például: mindegyik orvosprofesszort dicsérte és alkalmasnak minősítette mind emberi tu­lajdonságuk, mind felkészültségük szempontjából. Kéréseiket támogatólag terjesztette fel, az új oktatókórház létesítéséről szólót is (tervekkel és költségvetéssel). Nyilván emiatt írta róla Győry azt, hogy "Veza megértő és támogató működésével sok jó barátot és tisztelőt szerzett magának a tanárok körében" (8, 36).

Next

/
Oldalképek
Tartalom