Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Győry Hedvig: Medicina theoretica Aegyptiorum

rések alapján - nem is egy, hanem két különálló tekercsből válogatták össze ezt az anyagot. A könyvek tartalmilag is különböztek: egyiken a vérerek, funkciójukat tekintve „vas ajferens", másikon a többi, kiürítő csatornák „vas deferens" szerepeltek volna. Az orvosi papiruszok között több, hasonlóan tematikus könyv is fennmaradt, mint például a Brooklyni opiológiaipapirusz (30. dinasztia -1. Ptolemaiosz kora) vagy a Kahuni nőgyógyászati papirusz (III. Amenemhat kora). Mások, különböző szakterületekre vonatkozó szövegek egyvelegét tartalmazzák, mintegy szöveggyűjtemények. Vannak köztük kisebbek, ahol sürün váltakozik az egyes tételek témája. Ilyen pl. a Londoni orvosi papirusz (19. dinasztia kora). Más esetben az egyes témákat terjedelmesebb könyvekbe sorolva, rendszerezve tárgyalják, mint az itt elemzett Ebers papirusz egésze. b, A Második anatómiai traktátus és az wxdw Található az Ebers papiruszban egy másik mtw-val foglalkozó könyv (Eb 856) is. Bár ez más szemléletet látszik tükrözni, az azonos szempontú részek mégis egyezést mutatnak az 1. anatómiai traktátussal. Az alapismeretek ennek alapján mindkét könyvben azonosak, a válogatás szempontjai azonban különböztek egymástól. Míg az Eb. 856 csak néhány betegséget kívánt ismertetni, a cím alapján eredetileg is kiválogatva, és a mtw leírásával mindössze keretet kívánt adni a mintául szolgáló esetleírások hátterének megértéséhez, a fenti Eb. 854-855 szándéka szerint elméleti munka volt, amely kézikönyvnek készült, tulajdonosa mindenfajta orvosi tevékenységének megalapozására. Ez az elmélet pedig korai hagyományokat követ legalább a (talán a 4. dinasztia koráig is visszanyúló) Smith papirusz első kommentátora idejéből. A második traktátus párhuzamai viszont a Berlini orvosi papiruszon (19. dinasztia kora) találhatók meg, és a szöveg mindkét előfordulási helyén archaikus uralkodókra hivatkozik. Egyelőre nem eldönthető a két elmélet keletkezének egyidejűsége vagy időbeli eltérése. Alkalmazásuk azonban - egy ideig mindenképpen - egymással párhuzamosan zajlott. A „második anatómiai traktátus" elnevezés kissé csalóka. Az elsőhöz hasonlóan szerkezeti leírást sugall. Ennek ellenére azonban itt a mtw-hoz kapcsolódó fiziológiai és patológiás jelenségek egy csoportja van összegyűjtve - ahogyan az egyiptomiak megfogalmazták: „a fájdalom /szenvedés kórokozójának (wxdw) mozgása" alkotja a központi témát, amelyet a mtw-k csak kiegészítenek. Ez utóbbi név tehát az egyiptomiak számára lényegesebb elemre irányítja a figyelmet. Bár a mtw leírása pusztán a magyarázat egyértelműsége miatt szerepel, szemmel láthatóan egy másik anatómiai iskolára épül, ugyanis a mtw száma öszszességében és konkrét szervekre lebontva sem egyezik a két traktátusban. A két traktátus közötti különbséget valószínűleg az a szemléletbeli eltérés okozza, amely szerint ennek összeállítói lényegesnek tartották a válogatásban a szállított anyagok szerinti elkülönítést: csak a levegőt (ill. a vért levegővel vegyítve) vivőket választották ki. Ha hihetünk a papirusz előszavának, ez az iskola eredetileg a deltabeli Létopolishoz kötődött, ahol ezt minden bizonnyal a helybéli istenektől „tanulták". Talán ez a helyi hagyomány, és nem az újabb értelmezések adják a bővebb változat magyarázatát is a földrajzilag Létopolishoz lényegesen közelebb előkerült (bár később lejegyzett) szakkarai papiruszon (Berlin 3038). A HAt j-szívnek az itt felsorolt 22 mtw-ja úgy tűnik, nyugodtan nevezhető verőérnek a Bulletin of the History of Medicine'Nr. 10, Baltimore 1948.