Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Győry Hedvig: Medicina theoretica Aegyptiorum
Keringési rendszerek Felváltva szerepel a két „szív" szó és jelentése egyértelműen eltérő a legkorábbi ismert, anatómiai munkák esetében, amelyek a 18. dinasztia idejéből származnak: az Ebers papirusz két egysége is tárgyalja a vele kapcsolatos tudnivalókat. Ennek alapján egy, a HAtj szívhez kapcsolódó érrendszer képezte az egyiptomi gyógyászat orvos-elméleti alapjait, amelyet a 18. dinasztia kezdeti időszakában átfogó formában tanítottak. A szervezet belső mechanizmusát, és számos kóros jelenséget a HAtj és a hozzá tartozó mtw = csatornák/erek szabályos ill. rendellenes működésével magyarázták - legalábbis a nagy központok vonzáskörében, mivel az ekkor lejegyzett Ebers papirusz és a vele együtt előkerült, egyik kominertárjában párhuzamos szöveget tartalmazó Smith papirusz a vásárló feljegyzése alapján Asszaszif (Théba) nekropoliszából származik, és a 19. dinasztia idejéből származó Berlini 3038. sz. orvosi szöveggyűjtemény Szakkarában került elő. a, Az Első anatómiai taktátus és a HAtj mérése Mint az Ebers papiruszból (I. Amenhotep kora) kitűnik, az elmélet ismeretét a (világi) orvosok, óegyiptomi szóval swnw képzésében elengedhetetlenül fontosnak tartották, ugyanis az itt megőrzött ún. Első anatómiai traktátus egyiptomi címe így hangzik: „A swnw orvos titkainak a kezdete: a HAtj-szívjárásának az ismerete, a HAtj-szív ismerete" (Eb 854 (99,1)), míg folytatásából kiderül, hogy másik két "akadémiai" orvos kategória, a Szahmet papok és a varázsló-orvosok számára is ajánlott volt, 22 hiszen az ő tevékenységüket is a továbbiakban leírtak alapján kívánták értelmezni: „Csatornák vannak benne minden tagja számára. Ami ezeket illeti: "amikor bármely swnw, Szahmet bármely wab papja, bármely varázsló (sA) két kezének ujjait a fejre, a halántékra, a kezekre, az jb-szív helyére, a két karra vagy a két lábra teszi",- mindezzel a HAtj-szívet méri / vizsgálja 23 . Mert annak vannak csatornái minden tagja számára. Az ő beszéde (ti. a HAt j-szívé) az, ami valamenynyi tagban megtalálhatók (Eb 854 a, (99,2-5)) A szív, vagyis a pulzus 24 és a többi „csatorna" mérése mindenfajta „akadémiai" gyógyító ember számára fontos volt tehát, mert amint azt a Smith papiruszon (Kr.e. 1550 k.) megjegyzik, a szervezetben zajló folyamatokra próbáltak következtetni belőle. Hogy ez miként történt, nem írták le, de az Ebers papiruszon a továbbiakban a HAtj szív szimptómáinak meghatározásaként felsorakoztatott és megmagyarázott kifejezések minden bizonnyal annak mérésével álltak kapcsolatban. A legkorábbi ismert, konkrét pulzusmérési adat a Kr.e. 3. században Alexandriában élt Hérophylos tevékenységéhez köthető, aki a III. Thutmosis korától használt clepsydra segítségével végezte. Az újbirodalmi formával kapcsolatban csupán két helyen kapunk közelebbi magyarázatot. Az egyik a Smith papirusz sajnos erősen 22 Különböző "orvosi" megoldásokra ld. például H. Győry: "Providing protection to the new-born on the day of birth" - Extra- and Intrauterine complications and Abnormalities in Ancient Egypt, Comm. Hist Artis Med. 170173 (2000) 103-119. 23 a xAyt - szó egyaránt jelent "mérést" és "orvosi vizsgálatot " 24 először: H. Schäfer: Beiträge zur Erklärung des Papyrus Ebers. ZÄS 30, 1892, p. 107-109.
