Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)
TANULMÁNYOK - ARTICLES - Birtalan Győző: Tudományos belgyógyászat Magyarországon 1919 és 1945 között
A műszeres diagnosztika fejlődése is számottevő volt ebben az időszakban. Számos önálló röntgenosztály alakult. Megjelentek a különböző szkópok, az EKG, EEG és anyagcserevizsgáló készülékek. A röntgenezés igen népszerű eljárás lett. Olyannyira, hogy már 1919-ben figyelmeztetnek, nem az a diagnosztikai szakszerűség, hogy mindent röntgenezünk. 6j Kardiológiai vonatkozásban a szív és a nagyerek konfigurációjának vizsgálatában mutatkozott haladás. Nagyobb előrelépés történt a tüdő radiológiájának területén. A tüdőtbc és tüdödaganatok diagnosztikájában a húszas évek második felében új elem a bronchographia. Sokféle törekvés nyilvánul meg a hasüregi diagnosztikában is. 1919-ben az appendicitis röntgen jeleit kutatják. 64 A vastagbél felfújásának technikájával tájékozódnak a lép, a máj és epehólyag alaki eltéréseiről. Ratkóczy 1924-ben a nyombélfekély röntgendiagnosztikájáról ír cikket. 65 Felhívják a figyelmet a röntgen kontrasztanyag ártalmakra. A harmincas években fehérje és zsírtartalmú kontrasztanyagokkal próbálkoznak. Ebben az időszakban kerül előtérbe a pankreas betegségek röntgendiagnosztikája. A vese röntgendiagnosztikája is fejlődött. A vesetályog radiológiájáról 1925-ben, 66 a pyelográfia értékeléséről 67 1928-ban publikálnak. A harmincas években nálunk általában használt sugárfogó anyagok: az Abrodil, az Uroselektán, majd a Neorenumbrál. Cerebrális arteriographiáról, valamint pneumographies koponyafelvételről a harmincas évek második felében jelennek meg hazai közlemények. Röntgen-kimographiával (bronchus, gyomor) is ebben az időszakban foglalkoznak szakembereink. Jelentős ez az időszak az EKG diagnosztika haladása tekintetében is. A húszas években a klinikai felhasználhatóság szemszögéből tanulmányozzák a vizsgálati módszer értékét. Sokat foglalkoznak a diftéria, a hipertónia EKG jeleivel. Vizsgálják a tüdőembolia, a hyperthyreosis és hypothyreosis eredetű szívbajok műszeresen kimutatható elváltozásait, írnak a múló jellegű működési zavarokról. Herzog 1926-ban összefoglalja az EKG klinikai jelentőségét. 6 A hannincas években a ritmuszavarok finomabb EKG elemzéseire kerül sor. A pitvari és kamrai exrtasystolék, a pitvari aszinkronia, a QRS komplexus jelentősége keltenek érdeklődést. 69 Felismerik az ismételt, követéses vizsgálatok fontosságát. 1938-ban a sztereo EKG-ról hallunk. 70 Bővülnek az érbetegségek műszeres vizsgálatának módszerei. A húszas években még a hypertonia szemfenéki kórismézéséről jelennek meg közlemények. Ekkoriban ismerkednek meg klinikusainak a bőrvérnyomás megállapításának technikájával. Forgalomba kerül a Pachon f. oscillometer 71 Többen írnak a középvérnyomás jelentőségéről. Korányi Sándor a vértelen vérnyomásmérés elméleti és gyakorlati problematikájáról 1930-ban publikál. 72 63 Gy., 1919. 20,279. í,4 O.H., 1919. 28, 197. f,5 O.H„ 1924. 1,6. 6í 'Gy„ 1925. 27, 630. 67 0.11., 1928.35,993. AS O.K. ; 1926. 388. M O.H„ 1936. 43, 1016. 7 "O.H„ 1938. 18,417. 71 O.H., 1931.2,35. 72 O.H., 1930. 45, 1180.
