Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖNYVSZEMLE - BOOK REVIEWS

KÖNVSZEMLE Beisswanger, Gabriele; Hahn, Gudrun; Seibert, Evelyn; Szász Ildikó und Trischler, Christi: Frauen in der Pharmazie. Die Geschichte eines Frauenberufes. Stuttgart, Deutscher Apotheker Verlag, 2001. 128 p., 119 ill. Nők a gyógyszerészeiben. Egy női hivatás története. A könyv, jubileumnak köszönheti megjelenését, 1999.-ben volt száz éve annak, hogy a nők számára megnyíltak a gyógyszerészeti felsőoktatás kapui Németországban. A cím jól tükrözi a tartalmat. A szerzők, akik végigvezetnek minket egy idegen világban, valamennyien gyógyszerész végzettségű nők. Segítenek megérteni a folyamatot, amelynek következtében 90 év alatt (1909-1999) a hivatásukat gyakorló női gyógyszerészek aránya a majdnem 0%-ról, 63%-ra nőtt Németországban. Miért lett a 20. század végére a gyógyszerészet női hivatás? Milyen események hatására változott meg a nők szerepe a gyógyszerészetben

17 Miként alakult a társadalom megítélése a hivatásukat gyakorló gyógyszerész nőkkel szemben és maguk, a nők milyen szerepet játszottak ebben a folyamatban

0 A nők szerepe a gyógyszerészetben központi mondanivalója a munkának, de az egész történelmet -rövidenösszegző első részből, illetve a könyv által részletesen tárgyalt 19. század végi és 20. századi német történelemből, átfogó képet kapunk a nők szociális és társadalmi helyzetéről (az iskoláztatástól a családban elvárt szerepig). A kiadó által kitűzött cél nyilvánvaló. Nem tudományos mű, nem fogunk egetverő újdonságokat felfedezni. A cél, hogy ismeretterjesztő jelleggel, de megbízható adatokra alapozva bemutassa a nők megváltozott szerepét a történelemben, a társadalomban, a gyógyszerészeten keresztül. Összefoglaló alkotás, amely méltán kiválthatja a laikus közönség érdeklődését, illetve a szakemberek (gyógyszerészek, orvostörténészek) elismerését egyaránt. A téma, amit összefoglal, perifériaként volt kezelve mostanáig. Az egyetlen kritika, ami az emberben megfogalmazódhat, maga a könyv címe. A címhez még hozzátehették volna „in Deutschland", mert kizárólag Németországgal foglalkozik. A mű első fejezetét bevezetőnek is tekinthetjük, melyben eljutunk az ókortól a 16. századig. A nélkülözhetetlen asszonyi jelenlétet szemléletesen mutatja be a mü, amikor a 17-19. századi kolostorok gyógyászatban betöltött szerepéről olvasunk a második fejezetben. A téma központi részéhez a harmadik fejezetben jutunk el. A 19. század végén a nőknek az élet minden területén meg kellett küzdeni az egyenjogúságért - és meg is küzdöttek. A szerzők - természetesen - a gyógyszerész nő szemével látják és eszerint mutatják be a század első felének gyógyszerészet történetét. A könyvnek ez a legérdekesebb és legjobb része, mert a gyógyszerészeten keresztül, sok forrás alapján, valóságos képet ad a német nők társadalmi és szociális helyzetéről - a tanulástól, az álláskeresésen át, a férfitársadalom elvárásáig. Az egyenjogúságért vívott küzdelem. Hitlerrel megakadt. Nagyon érdekes, hogy a náci Németországban a nők szerepe a férjükre, a gyermekeikre és a házukra korlátozódót. Ennek ellenére, a gyógyszerész felsőoktatásban a nők aránya 40% fölé emelkedett, míg máshol a felsőoktatásban jelentősen csökkent. Miért volt más a nők megítélés a gyógyszerészetben, mint a társadalom egyéb területein

9 Miként alakult a zsidó gyógyszerész nők helyzete a harmincas-negyvenes években? A háború következményei a gyógyszerész szakmára. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozik a következő fejezet. A befejező részben, a kettészakított Németország eltérő fejlődéséből adódó különbségekkel foglalkoznak a szerzők. Az NSZK-ban és az NDKban, az eltérő politikai fejlődés hatására másként alakult a nők szerepe mind a társadalomban, mind a gyógyszerészetben. A különbségek még egy évtizeddel a fal leomlását követően sem tűntek el. Az elmúlt 50 év fejlődése új foglalkozásokat is kialakított (pld. gyógyszerész-technikusi asszisztens). Erről olvashatunk ebben az érdekes és nem kizárólag gyógyszerész nőknek szóló könyvben. Muhi Barnabás