Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Pető Mária: Domenico Sestini leírása a buda-alhévízifürdőkről

Keresztény módra fürödni kevéssé hasznos és semmit sem ér: az a kényelem, mely megvan a török fürdőkben, itt nem lelhető fel, igazából a fürdő egy medencére korlátozódik, melyben úgy lehet fürödni, ahogy tetszik; ám ha nem hoz magával valaki köpenyt, egy kendőcskét használhat, s ha nincs neki más, a fürdés után ebben megtörülközhet. Valójában egy becsmérlő könyvet lehetne készíteni az annyira rosszul fenntartott fürdőkről. Miért nem akarjuk utánozni a törököket, akiket mestereinknek kell tekintenünk a fürdők használata és a fürdés tekintetében, ha már nem akarjuk egybevetni azzal, hogyan csinálták a régi görögök és rómaiak? Rudas fürdő török medencéje mai állapotában. (Foto: Kükedi Tamás) Hol vannak az öltözők, a frigidariumok, tepidariumok, caldariumok, depilatoriumok, latrinák, ahol egyesek strigilis-szel, szappannal, szandálokkal látták el az embereket, hogy ne sétáljanak mezítláb a felmelegített márványon, különösen a caldariumban, mások lenvásznakat adtak, hogy betekerjék magukat és megtörülközzenek, és innen a fürdő után szokás szerint visszavezették őket az öltözőbe, ahol szőnyeggel letakart padokon és párnákon pihenhettek, vagy a körös-körül álló bódékban felüdíthették magukat, amivel csak akarták, ihattak szokásaik szerint: aki ezeket a dolgokat meg akarja találni és ily módon fürödni a test tisztasága javára, menjen Törökországba, menjen a bithyniai Brussába (ma Bursa, Törökország) ahol ugyan Titus fürdői már nem léteznek és a diocletianusit sem lehet kipróbálni, e könyv végén be fogok mutatni egy konstantinápolyi fürdőt a magam francia leírásában. "