Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Kicsi Sándor András: Adalékok a népi dermatológia terminológiájához

hólyag" (Hornokné é. n. 63). Érdekes, hogy itt is két neve van a betegségnek, hólyag közönségesen és finkő a ráolvasásban. 8. HÖRPENCS: hörpencs Tápé (Bálint 1980: 169, Pócs 1985: 213). Somogy megyében e szó jelentése 'orr' (Lőrinczy, szerk., 1988: 1017). 9. KOFING: kőüftng, csak Mokány már idézett gyűjtéséből ismeretes. (Nyilván 5. FING fingkő változata összetételeinek megcserélése.) 10. PAPFALAT: papfalat, Vajkai Aurél borsavölgyi gyűjtése nyomán idézi Pócs (1985: 125) és Mokány (1980: 16). A ráolvasás abba a típusba tartozik, mint általában a falat elleniek (idézi Pócs, 1985: 125): Phü, phü, phü, papfalat nőtt a nyelvemre, phü, phü, phü, hogy nőjjön a papné seggire. Hernádvécsén (Abaúj-Torna m.) a Elloptam a papnak a tepertőjét szólásnak az értelme 'csupa var a szám'. A gyűjtő Vajkai magyarázatul hozzáfűzi: "Valami története ennek is lehet, mert már másutt is előfordult: seb a szájon: paptól pörcöt lopott" (1937: 147). Utal itt Nagy József már idézett Bács megyei gyűjtésére: "A kinek seb van a száján, arra azt mondják, hogy a paptól pörcöt lopott" (1896: 98). A Csallóközben: "pap-löpörtyű: az ajak szélén támadt kipattogzás, a mely megszáradva töpörtyühöz hasonló" (Szinnyei József saját gyűjtése, 1901: 206-7). Farkas József mátészalkai (Szatmár m.) adatközlője, Bakos Ferenc az alábbiakat tartotta a papfalat nevű betegségről: "Hidegleléstől vagy gyomorrontástól lehet megkapni. Azt szokták mondani, Ellopta a paptól a tepertőt vagy tyúkseggi nőtt a szájára. Úgy lehet meggyógyítani, hogy gabonavirággal fel kell füstölni a sebes részt, miközben a Miatyánkot háromszor el kell mondani" (1968: 155). 11. PATTANÁS. Vajkai Aurél forrói (Abaúj-Torna m.) gyűjtéséből származó recept szerint: "Pattanás a nyelven: nyalja az ablakot háromszor reggel, három napig" (1937: 147). Ugyancsak Vajkai hernádvécsei gyűjtése szerint (1937: 147, idézi Pócs, 1985: 71): "Akinek nyelvén pattanás van, csombékot köt zsebkendőjére; azt tűvel szurkálja; közben háromszor a tűzbe köp, ezt mondva: Úgy égjen annak a nyelve, mint ez a tűz ég. (U. i. attól lett pattanása, hogy valaki rosszat mondott róla.)" Maga a ráolvasás egyébként legkülönbözőbb betegségek, rontás stb. ellen használatos általános típusba tartozik (Pócs 1985: 5376). "Az Őrségben azt ajánlják: ha megszóltak és pattanás támad nyelveden, szurkáld meg tűvel a kötőd madzagját, akkó a pattanás elmúlik a megszóló nyelvén pedig kinyőf (Berde 1940: 196). 12. PENÉSZ: penész Rábagyarmaton (Vas m.; Beke 1939: 49). 13. PENÉSZHÓLYAG: peniészhuólag Zalabaksán (Zala m.; Beke 1939: 49). 14. PINK: változatai végső soron az 5. FING (talán eufemisztikus okokból is torzult) alakváltozatainak tekinthetők. Mokány már idézett gyűjtésein (13-20. változatok) kívül is főleg az északkeleti nyelvterületen fordul elő: pink Szakoly (Szatmár m.; Pócs 1985: 21 1), pinkőNyíri (Abaúj-Torna m.; Pócs 1985: 213), Novajidrány (Abaúj-Torna m.; Pócs 1985: 214), pintyő Tard (Borsod m.; Pócs 1985: 209), Alattyán (Szolnok m.; Pócs 1985: 211), pünkő Hódmezővásárhely (Csongrád m.; Lőrinczy, szerk., 1988: 449). Tiszadorogmán (Borsod m.) két alakváltozat,/?/^ és pinkő együtt fordul elő (Pócs 1985: 208).