Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

ADATTÁR - DOCUMENTS - Ács Tibor: Bolyai János egészsége katonai okmányaiban

A Conscription vizsgálata alapján az megállapítható, hogy azt Zitta őrnagy készítette és ő vezette be Bolyai adatait a különböző rovatokba március 20-án, kivéve a testi állapota és hiányosságai rovatot, melybe megállapításait Dr.Praceptor ezredorvos sajátkezüleg írta be. Ugyanaznap a jegyzékbe foglalt egészségügyi hiányosságokat megerősítették autográf aláírásaikkal, melyeket összevetve a hivatalos 1833. évi Militär Schernatizmussal, Joseph Felici vezérőrnagy, olmützi dandárparancsnok, báró Joseph Lauer altábornagy, olmützi várparancsnok és Dr. Michael Praceptor a 3. tábori tüzérezred ezredorvosa. Brünnben április 25-én a felülvizsgálatot végrehajtották és Bolyait félrokkantnak találták, amit aláírásukkal jóváhagytak, gróf Johann Klebelsberg lovassági tábornok, a cs.kir. morvaországi és sziléziai föhadparancsnokság vezénylő tábornoka, Carl Gorczkovsky von Gorzkow altábornagy, olmützi hadosztály parancsnok, August Kurz föhadparancsnoksági főhadbiztos, Dr. Johann Friedrich, a föhadparancsnokság vezető törzsorvosa.'

0 A Klebelsberg lovassági tábornok vezette felülvizsgáló bizottság tehát egészségi állapota alapján Bolyait félrokkantnak minősítette és nyugállományba helyezését javasolta már 1833. március 20-án és az egy pillanatig sem volt kétséges, hogy azt megerősíti a későbbi, az április 25-i felülvizsgálat is. Ezért Bolyai János 1833. április 12-én folyamodványban kért tekintettel gyenge egészségére és szükséges gyógykezelésére kérte a méltányosabb nyugellátást/

1 Tudomásul vette, hogy őt „ ideglenes nyugállományba helyezése mellett a magas felülvizsgálati bizottság elé terjeszteti'. Ám „a legmélyebb alázattal bátorkodik legalázatosabb kérésével előállni, hogy számára 600 forintra emelt járandóságot, vagy legalább évi 100 forint egyezményes érme értékű pótdijat a legkegyelmesebben adományozni szíveskedjen". A figyelembevételre többek között kiemelkedő temesvári, aradi, szegedi és nagyváradi mérnöki munkája mellett felhozta még a következő egészségi okokat: „ 7. Mostani igen beteges állapotában a gyógyszertárak, az orvosok, a szükségessé váló fürdők használata, továbbá a kellő ápolás annyival is, érzékenyebb költségeket okoznak számára, mert mindent szívesen arra fordítana, hogy a legkegyesebb aktív állományba vételre mihamar ismét alkalmas legyen. A mondott kiadásokat az alszázadosi rangra megállapított illetményből teljesíteni lehetne, ha éppen nem lenne abban a helyzetben, ha valamennyi segítséget várhatna atyjától, vagy elhatározhatná, hogy a hazai földön nyomorúságos körülmények közé kerüljön. Még az a körülmény is, hogy a magas engedély leérkezését követően előtte álló útjának megtételére Marosvásárhelyre saját költségén, amelytől most véletlenül oly távol van, pénzügyi helyzetét hosszú időre amúgyis romba döntené. 2. Noha nem szolgál hosszú ideje a Főméltóságú Hercegi Háznak, mégis reméli, hogy megromlott egészségét néhány év alatt annyira helyreállíthatja, hogy alkalmas lesz a kegyes újra felülvizsgálatra. A szolgálat folytatása esetén különben is magasabb rangra lépne, s a részére kért illetményemelés a legmagasabb kincstárat e pár év alatt kevéssé érzékelhetően érintené, ellenben a legalázatosabban alulírottnál ismét a megkívánt erőhöz vezetne. " A kérelmet 1833. április 20-án iktatják a műszaki főhivatalban, rá öt napra, 1833. április 25-én aztán végleg eldőlt Bolyai János sorsa. w

Mililar-Schematismus des Österrichischen Kaiserthumes. Wien, 1833. 20-21.,40.,46-48.,70.,343.,365-368.,431433. 31 HL. P 5/G. BGy. 1833-2/67. 470.sz.