Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

KÖZLEMÉNYEK - COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: Veza Gábornak, Magyarország elsőprotomedikusának élete és munkássága

4. ha valahol az országban járványos betegség tör ki, a megyei orvosoknak adja meg a szükséges eligazítást. 5. állatvész esetén hasonlóan Wöllstein professzor, vagy az egyetemen nemrég alkalmazott Tolnay állatorvos tanár segítségével adjon szakvéleményt, tanácsot. 6. minden olyan ügyben adjon tanácsot, melyben azelőtt az egészségügyi bizottság tanácsosa, illetve a pesti egyetem volt illetékes. Ezek a feladatok a következők: a.) a vármegyék és a szabad királyi városok orvosaitól a helytartótanácshoz az 1786 január 30-i udvari rendelet szerint évről évre felküldött és a törvényhatóságok területén előforduló betegségekről, azok okairól, lefolyásáról, és gyógyítási módjairól szóló beszámolók átnézése, b.) a gyógyszertárak év végi ellenőrzéséről beküldött jelentések felülvizsgálata, c.) az egészségügyi alkalmazottak minősítési táblázatainak értékelése, d.) a megyei fizikusok által észlelt, a egészségre káros visszaélésekről, káros élelmiszerekről, patikusok által eladott káros anyagokról, különlegességekről, melyeket a materialisták és fűszeresek készítenek, melyek nem felelnek meg a bécsi Dispensatorium vagy az osztrák provinciális gyógyszerkönyv előírásainak, e.) a kuruzslók álságos mesterkedéséről. f.) a káros gabonafélék és italok megvizsgálásáról g.) az embereknek hasznos gyógyszerekről és új felfedezésekről általában, h.) az 1770. évi egészségügyi norma és a gyógyítást szolgáló egyéb egészségügyi előírások legpontosabb követése. Felhívja a figyelmet az előirt jelentések pontos, a lényegre szorítkozó elkészítésére és beküldésére. A professzorok tiltakoztak az ellen, hogy maguk közül jelöljenek ki valakit protomedikusnak, mondván, hogy fő feladatuk az ifjúság oktatása, egyéb elfoglaltság őket ebben hátráltatná. Az egyetemi tanács végül Veza Gábort javasolta, főként azért, mert ő nem vett részt az oktatásban, egyúttal dicsérte arra való alkalmasságát. Az előírás szerint a jelöltnek folyamodványt kellett felterjesztenie, ebben beszámol szakmai munkásságáról. Kérte az uralkodótól, hogy kinevezése esetén fogadja el a katonai pályáról való lemondását. Ezt az uralkodó jóváhagyta és kinevezte Veza Gábort a helytartótanácshoz rendelt országos protomedikusnak, egyben rábízta a pesti és a budai kórház, valamint a pesti közkórház irányítását. Fizetése évi 1500 forint és még az az 500 forint, amit a tanulmányi bizottság ülnökeként kap, mint személyi pótlékot azzal a feltétellel, hogy az orvosi oktatást felügyeli és vezeti, továbbá a kórházak irányítását is átveszi és úgy mint eddig a tanulmányi bizottságban és a jövőben az alapítványi bizottságban is helyet foglal. A városi tanácsoknak és fizikusoknak csakúgy, mint ez utóbbiak alárendeltjeinek lelkükre köti, hogy a protomedikus utasításait betartsák. A helytartótanács záradéka szerint: Ezeket az egész ország részére a március 6-i jegyzőkönyvi rendelet szerint elrendeltük (21, 30, 40). Az országos főorvosi hivatal létesítéséről, feladatairól, ellenőrzési jogköréről a helytartótanács 1787. március 14-én értesítette a városi és a megyei tanácsokat (7, 22). Veza Gábor 1787. augusztus 18-án írnokot kér az uralkodótól. Kérése indoklásaként felsorolja azokat a teendőket, amelyekhez ilyen munkatársra szüksége van: 1. Az egész évben beküldött és a patika vizsgálati jelentések átnézése és elbírálása.2. Az állatbetegségek, állatgyógyítás és az azzal kapcsolatos levelezés, a javasolt gyógyeljárásról. 3. Mind a városi, mind a megyei fizikusokat a királyi rendeletekről írásban tudósítani, a lakosság körében gyakran előforduló járványos betegségek alkalmával az utasítások kiadása, az ezzel kapcsolatos levélváltás a helyi fizikusokkal. 4. A különböző elszámolások el-