Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 178-181. (Budapest, 2002)

TANULMÁNYOK - ARTICLES - Kóczián Mária - Kölnéi Lívia: A homeopátiás gyógyítás története Magyarországon

Kiss professzor előadása után szintén magyar orvos következett, Nádosi Ferenc (okle­vél: Bp. 1934.), aki a kongresszus egyik titkára is volt, s az idegrendszerre ható gyógysze­rek - sok esetben mérgek - hatásáról beszélt homeopátiás szempontok alapján. Schimert 1936-ban kiadta a kongresszus anyagát németül: Liga Homeopathica. Internationalis Sitzungberichte des 10. Kongresses der...in Budapest 19-25. August 1935. Radebeul/Dresden, Madaus 1936. Mindezek alapján az a benyomásunk, hogy a kongresszus tényleges és egyben szimboli­kus betetőzése volt Schimert munkásságának. Nagy nemzetközi ismertség és elismertség kellett ahhoz, hogy a homeopátia legfontosabb, legmagasabb szintű eseménye megrendezé­si jogát Magyarország kapja meg. Természetesen előnyt jelentett a nagyszerű múlt, aminek emlékét Schimert megpróbálta fenntartani, népszerűsíteni külföldön is. Az ö személyes útmutatásával írta Melitta Schmiedeberg nagy terjedelmű, német nyelvű összegző tanulmá­nyát a homeopátia magyarországi történetéről (Allgemeine Homöopatische Zeitung, 1930 J Schimert hitt abban, hogy az őt körülvevő fiatal orvosok, a megbízható homeopátiás sze­reket készítő és árusító patikák, a betegek részéről megnyilvánuló nagy érdeklődés - ma­gánpraxisa annyira nagy volt, hogy segítség nélkül a harmincas években már nem tudta ellátni -, a Szövetkezetek Erzsébet Kórházában való tevékenysége, a homeopátiával foglal­kozó kiadványok, cikkek megjelenése új, felívelő korszakot nyit a magyarországi homeo­pátia történetében. 15. A Schimert család és a homeopátia ügye az 1930-40-es években A hivatalos magyarországi orvosi körökben a homeopátia megítélése a Nemzetközi Homeo­pátiás Orvosi Liga 1935-ös budapesti kongresszusát követően sem változott lényegesen. A legismertebb orvosi lapok, mint pl. a Gyógyászat vagy az Orvosi Hetilap, nem tudósítottak a rendezvényről. A homeopátiát hallgatás vette körül. Schimert Gusztáv 1936-ban még megjelentetett egy német nyelvű könyvet: Neue Möglichkeiten zur Deutung der Simile­Regel (A simile-elv értelmezésének új lehetőségei). Leipzig, Schwabe, 1936. Ezután írt orvosi tárgyú műve eddig nem került elő. Ezzel szemben több biblia-magyarázó írása jelent meg önálló kiadványként. Ebben az időben a Schimert és Kiss Ferenc által vezetett protes­táns szabadegyháznak az Üllői úton volt a központja, több fiatal orvos, medikus is csatla­kozott hozzájuk. Schimert a harmincas években fiait is bevonta magánpraxisába. Neki és Antal Margit­nak' 3 hat fiúgyermeke született, közülük Marcus, a harmadik (szül. 1913) 1921-ben meghalt. Öt fiút neveltek fel. A fiúk apjuk mellett tanultak bele a szakmába, mindannyian orvosok lettek: „Apám is orvos volt: nagyszebeni szász családból származott. Egyes dolgokban sajátos felfogású, de kivételesen jó belgyógyász volt, akitől — nagyapáim jóval születésem előtt elhunyván - az orvosi magatartásról és személyiségről kora gyermekkoromtól kezdve 1 Antal Margit regi orvosi családból származott, Lumniczer Sándornak (1821-1892, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő orvosának, az éteres érzéstelenítés és az antiszepszis magyarországi első alkalmazójának) unokája volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom