Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: A gyógyszerész oktatás első évtizedei a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karán a XVIII. században
Ez a katalógus már besorolta a feloszlatott jezsuita rend anyagát, azonban abban nagyon kevés XV1I1. századi orvosi könyvet találtam, ez azzal magyarázható, hogy a rend fő feladata nem a gyógyítás volt. A könyvtár 1780. augusztus 10-én kelt helytartótanácsi rendelettel köteles példány jogot nyert. A könyvanyagot nem a mennyiség, hanem az minősíti, hogy abban mennyi a korszerű, megbízható ismeretanyagot hordozó munka. A beszerzésre fordítható összeg sosem volt elég. Az egyetemi tanácsülési jegyzőkönyvek 1777 és 1784 között ismételten könyvigényről, és a könyvtárfejlesztést illetően be nem váltott ígéretről szólnak. Az 1783. évi bizottsági vizsgálat alkalmából a professzorok elmondták, hogy az illusztrált kiadványok különösen drágák, azokat a jövedelmükből beszerezni nem tudják és megfogalmaztak egy nagyobb könyvigényt. Winterl professzor 5 kémiai és 258 botanikai könyvet kért, a kórtan és belgyógyászat professzor 936 könyvet kért, továbbá javasolta, hogy vegyék meg Trnka professzor anatómiai könyveit és 2500 gyűjtött disszertációját. Az anatómia professzor 98, az élettan és gyógyszertan professzor 102, a sebész 36 könyv beszerzését kérte. A kért könyvek között van 9 különféle gyógyszerkönyv. A többi kar közel 400 oldalon hosszú tömött sorokban nevezte meg az igényeket. A bölcsészkar 43 folyóiratot, tudós társaságok által kibocsátott, a természettudományos ismereteket nevükben hordozó szaklapok előfizetését kérte. A bölcsészkar által kért könyvek zömmel 1760 és 1784 között kiadottak voltak. A könyvigény értékelése, egyeztetése alapján nyomon követhető a bölcsészkar és orvoskar kölcsönhatása. Ekkor még a bölcsészkar professzoraink legtöbbje is jegyzetből oktatott. Az igénynek anyagi fedezete nem volt, 1786-ban megvásárolták Trnka Vencel professzor könyvtárát 3000 frt-ért. 3031 A budapesti Egyetemi Könyvtárban a J 26 számú katalógus tartalmazza a 7>«Â"a-anyagot. Zömmel kortárs szerzők munkái, (elvétve akad köztük nem szakkönyv is, az is színvonalas munka pl. Pray Györgytől, Franklin Benjámintól a villámról, nagyszombati elemi iskolai tankönyv.) A mennyiséget illetően mintegy 2036 könyvet, illetve disszertációt jelent és mintegy 60 kötet folyóiratot. A könyvek olykor többkötetesek. A disszertációkra jellemző, hogy nem mindegyik teljes, van hogy csak a téziseket tartalmazza, erre az oldalszámból következtetek. Ezzel az egyetemi könyvtár orvosi könyvállománya tekintélyt érdemlő lett mind mennyiségét, mind minőségét tekintve. A folyóiratok előnye a könyvekhez viszonyítva az, hogy általában gyorsabban közlik a tudomány fejlődésének legújabb eredményeit. A XVIII. században az egyetemi városok zömében megjelennek a folyóiratok. Ezek értékét minősíti és jelzi azt, hogy azokhoz egyetemi tanáraink is hozzájuthattak, az a tény, hogy Winterl professzor az 1800. évben kiadott kémiakönyvében forrásul könyvet nem, hanem folyóiratokat sorol fel. Az Egyetemi Könyvtár értékes dokumentumai közé tartozik a J 76 számú Protocollum excipientum, a kikölcsönzési napló, melyet 1775-től 1791-ig vezettek. Látható benne többek között, hogy Winterl professzor milyen könyvet kölcsönzött ki, például a volt jezsuita anyagból oda került Macquer kémiakönyvét, francia nyelven. A Reformatio studiorum Josephina néven ismert, 1784. június 14-én kibocsátott egyetemi vonatkozási felsőoktatási rendelkezés arra biztatja a professzorokat, hogy külföldi kollegáikkal, tudós társaságokkal folytassanak levelezést. Hogy ez mennyiben történt meg 30 MOL. A 39. M. Kane. Acta generalia 1784: 2036. 303., 317., 340—395. 31 Tóth András: Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei 1968. IV. 129—130.
