Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
KÖZLEMÉNYEK — COMMUNICATIONS - Sági Erzsébet: A gyógyszerész oktatás első évtizedei a Magyar Királyi Tudományegyetem orvosi karán a XVIII. században
Ezeken kívül a gyógyszerészi kémia oktatásában a Dispensatorium, majd a Pharmacopoea Austriaco Provinciális is szerepet játszott. Winter! professzornak eddig három kéziratos kémiai oktatási anyagát ismerjük a XVIII. századból: 1. Az Országos Széchényi Könyvtárban levő Quart. Lat. 587. számú kéziratos jegyzet. Első lapján ez a bejegyzés áll: Chemia classa D(octo)ris Winterl incepta 11. Julii 1782. A 38. lapon 1782. november 4-i, a 42. lapon november 13-i, a 45. lapon november 26-i keltezést találunk. Ennek az anyagnak része a Pharmacopoea provinciális (1780. évi) kommentárja. A 38. lap hátoldalán ez áll: „Medici maximum objectum est vita. " A kémia ismeretének előnyeiről kifejti: „Az orvos azért tanuljon kémiát, hogy 1. a gyógyszerészeket tanítsa, 2. patikákat ellenőrizzen, 3. a gyógyszerek minőségéről, tulajdonságáról és hatásukról dönteni tudjon". A fentiek alapján ez az orvostanhallgatóknak tartott előadások menetét követő jegyzet. 2. A Magyar Tudományos Akadémián levő (orvt. 4. r. 10. sz.) Compendium Pharmaciae című. így kezdődik: „Íme a kémia alapjai a gyógyszerészek tájékoztatására, ahogyan azt Winterl professzor 1785-ben kérdésekbe foglalta". Az utolsó kötéstáblán belül 1786-os évszám található. 3. Prolegomena-Chemia (MTA MS 1171) évszám nélküli. Szövege tartalmilag megegyezik az előbbi kettővel. A kémiatanítás vizsgálata során kezembe került egy XVIII. századi, patikai, kézzel írott recepteskönyv, a Semmelweis Orvostörténeti Levéltár tulajdona 69.264.1 leltári számmal, írója gyógyszerészgyakornok volt a rozsnyói Lányi patikában. A manuálisban egy kémiai anyagot találtam. Mivel Lányi János 1785-ben vizsgázott a pesti egyetemen, arra a következtetésre jutottam, hogy ez az ő felkészülési anyaga lehetett. A manuális 525. lapján az I.N.H. invocatio alatt ez áll: Examen Pharmac(iae), majd: Questiones et responsione. Ezt összehasonlítottam az eddig ismert, kéziratban fennmaradt orvoskari kémiai oktatási, illetve vizsgaanyagokkal, melyeket Winterl professzor nevéhez lehet kapcsolni; közel egykorúak; nincs köztük lényeges különbség. A három közkönyvtári példány latin nyelvű, a „Rozsnyói" németül íródott. Kérdés-felelet formában tartalmaz gyógyszerészi kémiai anyagot. Az első kérdés: „Mi egy gyógyszerész legfőbb tudománya?" Válasz: „Az, hogy az alapanyagokat (materialia) és egyszerű anyagokat (simplicia) jól ismerje, azokat egymástól meg tudja különböztetni és megfelelő időben gyűjtse be, készítse el, állítsa össze. " A 133 kérdés és válasz felöleli azt az ismeretanyagot, melyet az egyetemi vizsgán egy gyógyszerésztől megkövetelhettek. Terjedelme hasonló a többi, közel egykorú anyaggal. Ezzel négyre emelkedett az ismert Winterl-fé\e kémiajegyzetek száma. 77. József 1784-ben rendelte el a latin helyett a német nyelvű oktatást. A XVIII. század elejétől kezdve egész Európában gyakorlattá válik az eredetileg latin nyelven írott orvosi könyveknek a nemzeti nyelvekre való fordítása. A Compendium Pharmaciae könyvecskében a kötéstábla első belső lapján kezdődően és a számozott 1. lapra átnyúlóan az alábbi bejegyzést láthatjuk, melynek olvasata: „Körner aus Posega, Princzker aus Kaschau, Prunyi aus Tállya in Zemplin Comit... "
