Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)

TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között

A TUDOMÁNYOS TÁRSASÁGOK SZEREPE A MAGYAR ORVOSI SZAKIRODALOM FEJLŐDÉSÉBEN 1867 ÉS 1914 KÖZÖTT KAPRONCZAY KATALIN A Magyar Tudományos Akadémia 1825. évi megalapítása után sorra alakultak a különféle egyletek, egyesületek (Nemzeti Kaszinó, Iparegylet, Gazdasági Egylet, Kisfaludy Társaság stb.), amelyek lehetőséget biztosítottak a szellem gallérozására, a tudományok művelésére. A legkülönbözőbb szakmabéliek — így az orvosok is — létrehozták a maguk tudományos társaságait. Az orvostársaságoknak Európa-szerte már komoly hagyományaik voltak, hiszen a legnevesebbek ekkor már mintegy száz-százötven éves múltra tekintettek vissza. A példa — amely szerint tudományos előadásokat tartottak, könyvtárakat hoztak létre, évkönyveket, tudományos folyóiratokat és szakkönyveket adtak ki — tehát adott volt a magyarországi tudományos társaságok számára. Hozzá kell fűznünk, hogy Magyarországon elsősorban a német társaságok, egyesületek tevékenysége volt a követendő modell. A reformkori alapítású Budapesti Kir. Orvosegyesület (1837), A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók (1841) és a Magyar Kir. Természettudományi Társulat (1841) egyaránt már az induláskor célul tűzte ki a társulat életét és tudományos tevékenységét bemutató évkönyv és folyóirat közreadását, de a magyar orvosok által oly régen hiányolt önálló, hazai kutatásokra támaszkodó magyar szakkönyvkiadás ösztönzése is terveik között kapott helyet. A reformkor a kezdeti lépések megtételére, az útkeresésre adott csupán alkalmat, az 1848—49-es szabadságharc leverését követő időszak — a kényszerű hallgatás évei — az erőgyűjtés évei voltak, hogy 1867 után újult erővel indulhasson meg a kibontakozás ezen a téren is. Ez a korszak nem csupán a tudományos társaságok által támogatott pályázatok virágkora, de a társasági élet kisebb szakterületenkénti differenciálódását, valamint az egyegy régió szakembereit tömörítő és tudományos tevékenységüket összefogó társaságok, egyesületek nagyszámú létrejöttét is lehetővé tette. A Magyar Tudományos Akadémia hatása az orvostudományi szakirodalomra Az Akadémia megalakulásának első percétől tudatosan nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy aktívan részt vegyen a magyar nyelvű tudományos szakirodalom létrejöttének és terjesztésének ösztönzésében, elősegítésében. A Magyar Tudós Társaság 1831. évi rendszabása a következőket fogalmazza meg: „Hogy a ' tudós Társaság a ' tudományokat, müvészségeket foganattal terjeszthesse, magyar nyelven írt különbféle munkák közre bocsátása szükséges, egyes tagjait tehát mindenek felett eredeti munkák, saját elme szülemények alkotására ösztönzi, nem felejtvén azon-