Magyar László szerk.: Orvostörténeti Közlemények 174-177. (Budapest, 2001)
TANULMÁNYOK — ARTICLES - Kapronczay Katalin: A tudományos társaságok szerepe a magyar orvosi szakirodalom fejlődésében. 1867 és 1914 között
A Természettudományi Társulat és annak kiadó vállalata tehát egyrészt a népszerűsítés, a közérthető formában megírt orvosi és egészségtani ismeretek terjesztésében járt élen. A másik, hasonlóan fontos szerepe az volt, hogy nagy közönségkapcsolataira támaszkodva nem csupán a saját kiadványaik terjesztésében értek el komoly sikereket, de más társulat, egyesület, kiadó köteteit is igyekeztek eljuttatni az érdeklődőkhöz. Folyóiratokban és előadásaikon hirdették a megjelenő újdonságokat, szórólapokon hívták fel a figyelmet az egyegy témakörben eligazító kiadványokra. Csekély díjazásért népszerűsítették az Akadémia és a Magyar Orvosi Könyvkiadó Vállalat köteteit. A Természetvizsgálók éves vándorgyűlésein is mindig jelen voltak hirdetéseikkel. Ügyes fogásokat alkalmaztak, hogy növelni tudják az eladott példányok számát, kedvezményeket adtak egyesületeknek, intézményeknek, könyvtáraknak, időnként az elfekvő raktári készletből árengedményes vásárt rendeztek stb. A századfordulóról származik az a meglepő statisztikai adat, amely szerint 1872—1889 között 75 800 kötetet terjesztettek eladásra. Ugyanebből a felmérésből kiderül az is, hogy előfizetőik, vásárlóik 16,9%-a volt orvos, ill. gyógyszerész. 127 KATALIN KAPRONCZAY, Dr. Univ. researcher Semmelweis Museum, Library and Archives for the History of Medicina H— 1023 Budapest, Török u. 12. HUNGARY ZUSAMMENFASSUNG Nach der Gründung der Ungarischen Akademie der Wissenschaften (1825) wurden die verschiedenen Gesellschaften, Vereine nacheinander ins Leben gerufen, und haben gute Möglichkeiten für die Bildung der Wissenschaften erschaffen. Auch die Vertreter der verschiedensten Wissenschaftesgebiete und Berufe haben eigene wissenschaftliche Gesellschaft begründet, natürlicherweise auch die Ärzte. Die Ärztevereine haben in ganz Europa ernshafte Tradition, die berühmteste haben schon auf etwa anderthalbhundertjáhrige Vergangenheit zurückgeschaut. Die Tätigkeit dieser Gesellschaften war ein geeignetes Beispiel für ungarischen Gesellschaften, ihren Arbeitsplan zu ausgestalten, namentlich: wissenschaftliche Vorlesungen zu organisieren, Bibliotheken zu sammeln, Jahresbücher, Zeitschriften und Fachbücher zu herausgeben für die Entwicklung des Wissenschaftsgebiet. Es ist wichtig zu erwähnen, bei uns in Ungarn die Tätigkeit der deutschen Gesellschaften war das nachahmenswerte Modell. Die Ungarische Akademie der Wissenschaften hat sich alle Wissenschaftsarten angenehmen, sowie für die Entwicklung der Medizin sehr viel be9. köt. (1886) 55. füzet — Chyzer Kornél: A magyar fürdőkről. 10. köt. (1887) 58. füzet — Dollinger Gyula: Az emberi test elferdüléseiről. 17 Ilosvay Lajos: A királyi Magyar Természettudományi Társulat vázlatos története 1892—-1916-ig. In: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat Evkönyve 1927-re. Bp., 1928. 45.
